Tóth Máté energiajogász az Economixnak elmondta: a magyar-szerb közös
gázvállalat léte abba a sormintába illeszkedik, ahol a magyar MVM a napokban
indult a danzigi (Gdansk) terminál gázkapacitás-lekötésén, vagy ahol elindult százmillió
köbméternyi földgáz fizikai áramlása Azerbajdzsánból hazánkba és egyidejűleg 50
millió köbméter gáz magyarországi bértárolása is történik.
Türkök és törökök
Ugyanígy tárgyalások folynak Türkmenisztánnal, amely a világ
negyedik legnagyobb ismert földgázkészletével rendelkezik, valamint Törökországgal, mely
eleve kulcsfontosságú tranzitállam. Utóbbi ország tekintetében Magyarország (pontosabban az MVM) 275 millió köbméter földgáz vásárlásáról
állapodott meg a BOTAS török földgáz-nagykereskedővel.
Magyarország nagyon látványosan törekszik az együttműködésre minden lehetséges irányban abban a hatalmas versenyfutásban, ami a gázforrások megszerzése és az energiabiztonság tekintetében most látványosan világszerte zajlik.
Szerbia ebben a törekvésben innen nézve magától értetődően
kiemelt partner, pontosan ezért már korábban infrastruktúra-fejlesztési
megállapodások is születtek a két ország közt (a gáz mellett a villanyra is
kiterjedően), illetve megállapodás arról, hogy Szerbia félmilliárd köbméter
földgázt tárolhat magyarországi tárolókban.
Szerbia fokozott jelentősége számunkra eddig persze elsősorban abban állt, hogy biztosítsa a szállítási útvonalat, amennyiben az orosz-ukrán földgáz tranzit megállapodás kimúlik, legkésőbb jövő év végével.
Szintlépés a
SERBHUNGAS
A SERBHUNGAS, a közös gázkereskedő azonban szintlépés ehhez
képest, hiszen mind infrastrukturális beruházások tekintetében, mind pedig a
tényleges piaci műveletek, vagyis, ha úgy tetszik, a molekula piaci áramlása
tekintetében egy új dimenziót is kinyithat, ha jól csinálják – húzta alá az
energiajogász.
A SERBHUNGAS célja ugyanis a gázkereskedelem bővítése a
régióban, egyúttal azonban nagyobb likviditás irányába is vihetné a piacokat és
a piaci mozgásokat, illetve termékkínálatot, ami erősen rájuk is fér.
Regionális érdek, hogy szélesítsük a piacokat, a szerbeket pedig mi tudjuk bevinni az európai kereskedelembe, hiszen az EU-határokon innen alapvetően egy összekapcsolt, közös piac van már, nagyfokú átjárhatósággal.
A magyar-szerb gázpartnerség a piacokon történő közös
megjelenést jelenti, de ezáltal azt is lehetővé teszi egy másik nézőpontból,
hogy a lassan regionális tranzithatalommá váló Szerbia maga is több gázt
adhasson el. Ha ezt a Srbijagas közvetlenül is csinálni akarja, akkor
szükséges, hogy rendelkezzen uniós regisztrációval, vagyis alapítania kell egy
gázkereskedelmi engedélyes céget, például Budapesten – mutatott rá Tóth Máté.
A cél, hogy meghatározó gázelosztók legyünk
Persze ez nem csak a szerbeknek, illetve a tágabb régiónak
lehet jó, hanem remélhetőleg nekünk is. A SERBHUNGAS ugyanis igazi közös
vállalat. A magyar MVM CEEnergy 51 százalékban, a szerb Srbijagas 49 százalékban tulajdonos,
mindkét vállalat ilyen arányban fektetett a közös vállalat saját tőkéjébe, és a
döntéseket is közösen hozzák meg.
Magyarország már az energiaválság előtt egyfajta regionális gázelosztóvá vált, ami sokkal nagyobb szerepet és mozgásteret biztosított nekünk, mint ami a földrajzi helyzetünkből, vagy pláne a szénhidrogén-adottságainkból önmagában következne.
Innen nézve Szerbia
szempontjából megfordult a kocka, mivel a szerbek már nem Magyarország felől
kapják a gázt, viszont ma Magyarország Szerbia felől.
Ennek a megbillent helyzetnek a kiegyensúlyozására,
visszacsatornázására is alkalmas lehet a SERBHUNGAS, egy óvatos, de
következetes üzletpolitikával, ahol mégiscsak a többségi tulajdonos vezeti a
táncrendet. Magyarország hét milliárd köbméter földgáztárolási képessége a
szerbek törzsudvarnoki (Banatski dvor) szerény félmilliárdos
tárolókapacitásával szemben szintén a magyar oldal felé billentheti a mérleget.
Ha megépül a Niš-Dimitrovgrad-Szófia interkonnektor még idén, akkor infrastrukturális oldalról is megerősödik a SERBHUNGAS mozgástere, és ha valóban interkonnektort építenének Észak-Macedónia felé is, az új beszállítók megjelenésével kecsegtet.
Sőt, a szerbek már a SERBHUNGAS által létrehozandó közös
gázközpontjairól is beszélnek Újvidéken, Belgrádban és Nišben. Ennyire persze
nem érdemes előreszaladni: ha visszatérünk a földre és a mába, akkor bőven elég
cél a kereskedelmi mozgástér tágulása is, csak valósuljon is meg – hangsúlyozta
végezetül az energiajogász.
