A Munka törvénykönyve szerint a szabadságot a
munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni és nem tartalmaz olyan
rendelkezést, hogy egy munkanap fele szabadság, másik fele pedig munkanap –
húzta alá dr. Bihary Ákos.
Kérdésként merülhet fel, hogy a munkaszerződésben
eltérhetnek-e a felek attól a szabálytól, miszerint a szabadságot munkanapokra
kell kiadni?
Eltérés, de kinek
javára?
A szakember szerint a fél nap szabadságot nem lehet
beépíteni a munkaszerződésbe, mert nem feltétlenül a munkavállaló javára eltérő
rendelkezés. Mégpedig azért nem, mert a szabadságot a munkáltató adja ki, és
nem a munkavállaló veszi ki, így beépítés esetén a munkáltatónak
diszkrecionális joga lehetne a fél napra járó szabadság kiadására is, amely
ellentétes a szabadság alkotmányos alapjogi tartalmával.
A szakember hangsúlyozta: például, ha egy nagyobb vállalatnál
kollektív szerződés van érvényben, az nem is engedi az attól eltérő kétoldalú
megállapodást.
Léteznek megoldások
A munkajogi kódex „hallgatása” ellenére mégis léteznek
megoldások a helyzet kezelésére. Jellemzően a fél napos szabadság túlnyomórészt
a munkavállaló érdekkörében merül fel, vele történhet olyan családi,
egészségügyi esemény, amely miatt szüksége van minderre.
Nagyon fontos azonban a megfelelő adminisztráció, a belső
nyilvántartás. Nem szabad csak szóban megállapodni – még ha a gyakorlatban
ilyen előfordulhat is. Hiszen felmerülhetnek a bérrel, a távolléti díjjal
összefüggő kérdések, a fél nap alatt érheti a munkavállalót akár baleset is, és
akkor dokumentáció híján rendkívül nehéz kezelni mindezt.
Példák
Két egyéb munkajogi intézmény is segíti a feleket abban,
hogy megfelelően rendezzék azt az élethelyzetet, amikor különböző okok miatt a
munkavállaló a munkanapnak csak egy részére szeretne mentesülni a munkavégzési
kötelezettsége alól.
A felek a rendes munkaidő-beosztástól, eseti jelleggel, eltérő munkaidő-beosztásban állapodnak meg, amely alapján a hétfői 9–17:45-ös beosztást 9:00–14:45-re módosítják, azzal egyidejűleg, hogy például a keddi beosztást: 8–19:45-re módosítják.
Mindamellett, miként a megoldás sokkal
rugalmasabb azáltal, hogy fél naphoz képest más időtartamban is meg lehet
állapodni, nem is kell annyi papírral vesződni, és feltehetőleg egy hatósági
ellenőrzésen is „átmenne” ez a gyakorlat. Ugyanakkor ez utóbbi miatt javasolt e
külön megállapodás írásba foglalása is.
A Munka törvénykönyve alapján „a munkavállaló mentesül
rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a különös
méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt
távollét tartamára”. Az indokoltság szükségessége mellett itt azzal is számolni
kell, hogy az e pont szerinti távollét idejére nem jár fizetés (távolléti díj).
Nem lehet visszaélésszerű
Dr. Bihary Ákos hangsúlyozta: az egyenlő bánásmód követelménye miatt a többi munkavállalót nem érheti hátrány abból fakadóan, hogy valaki fél napra, rendkívüli okok miatt távozna a cég irodájából, telephelyéről.
A szituáció rendkívüli élethelyzetek esetére alkalmazható, arról tehát nem lehet szó, hogy valaki kéthetente próbálja ilyen irányú igényét érvényesíteni, ha úgy tetszik, mintegy visszaélésszerűen.
