A korábbi, különösen bosszantó jogi helyzetet, amikor egy
teremgarázsnál ugyanazt az elővásárlási procedúrát kellett végigcsinálni, mint
egy 100-150 milliós lakás esetében, az elmúlt időszakban némileg sikerült
orvosolni – fejtette ki az Ecovis szakértője, dr. Hortobágyi Sándor.
Hasonlóan bosszantó dolog volt, hogy a korábbi rendelkezések
szerint a helyiség épületszerkezettel minden irányból körül van határolva,
magyarul van fala. Ezért a teremgarázsban lévő gépkocsi beálló-helyek nem
lehettek önálló ingatlanként, avagy 1/1-es tulajdonként bejegyeztetve: mert nem
minősülhettek helyiségnek, ezáltal önálló ingatlannak. A jogalkotó ezért kettős
huszárvágást hajtott végre.
A kettős
huszárvágások lényege
Először is bevezették az álláshely fogalmát. Ezek szerint az
ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában nem lakás céljára szolgáló helyiség
álláshely is. Ami pedig nem lakás céljára szolgáló helyiség, azt önálló
ingatlanként be lehet jegyeztetni.
Ám a jogalkotó arról is rendelkezett, hogy a társasház
gépjárműtároló helyiségében kialakított álláshely egyéb önálló ingatlanként
történő nyilvántartásba vételéhez „elegendő”,
ha az épületben lévő gépjárműtároló helyiség megléte igazolt.
A szakértő rámutatott: mindez még nem jelenti azt, hogy
boldogan rohanhatunk a földhivatalba az önálló ingatlan kialakítása végett,
mert némileg félreérthető lehet az „elegendő” szó használata. Az „elegendő” szó
ugyanis a jogszabály szerinti egyéb helyiségek hatósági bizonyítványának
kiadására vonatkozó kötelezettség alól adnak „csak” felmentést.
Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy ha a közösség azt szeretné,
hogy ezek az álláshelyek a társasházban önálló albetétek legyenek, úgy ez a helyzet
értelemszerűen társasházi alapítóokirat-módosítást igényel annak minden
velejárójával.
Csak a tértivevénytől
szabadultunk meg
A korábbi gyakorlat szerint, ha az eladó akár önállóan, akár
a lakással együtt akarta eladni a beálló helyet (és miért ne így akarta volna),
nem kerülhette meg az elővásárlási procedúrát, ez adott esetben 60–80–100, vagy
még több tértivevényes levelet jelentett.
Az újabb szabályozás szerint elfogadható társasház esetében
a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, szövetkezeti háznál a
szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánokiratba
foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség
időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyiségében
figyelemfelkeltő módon kifüggesztették.
Ám a helyzet még mindig nem rózsás, mert az alapító okirat
módosítása így sem spórolható meg.
Ha újonnan épít,
eszébe se jusson
Dr. Hortobágyi Sándor szerint tehát kicsit még mindig
Janus-arcúak a rendelkezések. Egyrészt levesz terheket az eladó vállairól,
másrészt bizonyos kötöttségek megmaradnak. Ezért az újonnan beruházó cégeknek –
akik még 1/1 tulajdonosai az épületeknek – azt tanácsolja, eszükbe se jusson
közös tulajdont csinálni, inkább hozzanak létre helyette akár 100 külön
albetétet az álláshelyekre.
