A kihallgatás nem az első kérdésfeltevéssel indul, már akkor kezdetét veszi, amikor a gyanúsított az idézésre megjelenik - mondta
el a Napi.hu-nak dr. Szép Árpád Olivér ügyvéd. Rendkívül nagy a jelentősége annak,
milyen magatartást tanúsít a kihallgató, viselkedése ugyanis nagyban
befolyásolja a kihallgatandó személy magatartását is.
A kihallgatás tényleges megkezdése után értelemszerűen
ellenőrizni kell a gyanúsított személyazonosságát, tájékoztatni kell a
jogairól, kötelezettségeiről, különösen arról, hogy jogában áll a
vallomástételt megtagadni.
Ezután sor kerül a személyi körülmények rögzítésére (családi
állapot, munkahely, kereset, stb.). A személyi körülmények alapján a hatóság
képet kaphat a gyanúsított szellemi képességeiről, képzettségéről, érdeklődési
köréről. Mindez fontos lehet abból a szempontból, hogy milyen kérdésekben, milyen
minőségű vallomásra lehet tőle számítani, egyben a személyi körülményekből az
eljárásban később fontos enyhítő és súlyosító körülmények is kitűnhetnek.
Feszültségkeltés
Elsőként kell említeni a feszültségkeltés technikáját, ami
abban nyilvánul meg, hogy a gyanúsítottat nem a saját lakásán, hanem a
rendőrségen hallgatják ki, mert e hivatali helyiség nagy valószínűséggel
nyomasztó a terhelt számára. Ehhez kapcsolódóan pedig, mintegy fokozva a
feszélyezettségét, várakoztatják is, ezáltal ugyanis még feszültebb, idegesebb
lesz, következésképpen könnyebben mond olyasmit, ami ellene felhasználható
lesz.
Közvetlenség, barátságosság
A gyanúsítottat megkérik, hogy mesélje el, szerinte miképp
és miért történtek az események. Ennek során új információk is előkerülhetnek,
amelyekről a rendőrségnek addig legfeljebb csak sejtése volt.
A gyanúsítottat kihallgató személy közvetlen és jóindulatú a
terhelttel szemben, mert ha barátságosan viselkedik, sokkal könnyebben szóra
bírhatja az illetőt, mintha goromba, lekezelő és rideg.
Előfordul olyan is, hogy a kihallgató valótlan információkat közöl a gyanúsítottal, hogy ez által próbáljon meg belőle még több, esetlegesen még hiányzó részletet „kihúzni”.
Kötelező-e a
vallomástétel?
A gyanúsítottal az első kihallgatás alkalmával közlik, hogy
milyen bűncselekmény tárgyában folyik ellene nyomozás. A gyanúsított joga, hogy
a hatóság tájékoztassa a legfontosabb jogairól és kötelezettségeiről.
A legfontosabb talán az, hogy nem köteles vallomást tenni,
ugyanis a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény értelmében „A
büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást
tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.”
Megtagadható-e a
válaszadás?
A kihallgatás során feltett kérdésekre a gyanúsított a
válaszadást megtagadhatja. Ebben az esetben további kérdések hozzá nem
intézhetők, ám a vallomástétel megtagadása semmilyen szinten nem akadálya az
eljárás folytatásának. Amennyiben az eljárás során úgy dönt, hogy mégis tesz
vallomást, erre természetesen joga van.
Noha a gyanúsítottnak, ellentétben a tanúval, nincs
igazmondási kötelezettsége, ez a joga nem terjed ki arra, hogy mást
bűncselekmény elkövetésével hamisan vádoljon.
A védelemhez való jog
Végül, de nem utolsó sorban, megilleti a védelemhez való
jog, melynek keretében egyrészről maga választhatja meg a védőjét, azonban ha
nincs meghatalmazott védője, az ügyész vagy a nyomozó hatóság rendel ki számára
egyet. A védői díjat adott esetben az állam viseli, ha ezt a gyanúsított
személyes körülményei alapján indokolt.
Az első kihallgatás azért is fontos, mert az ott
elmondottakat érdemes a védekezés alapjául használni az eljárás későbbi
szakaszaiban is, ugyanis ha az eljárásban folyamatosan változtatja a
gyanúsított a vallomását, azzal egyben saját szavahihetőségét ássa alá.
Ügyvéd nélkül kis
savanyúsággal megeszik
Tehát, nem célszerű a kihallgatáson védő nélkül részt venni,
nemcsak a vallomás megtétele, avagy meg nem tétele szempontjából, hanem azért
is, mert a képzett védőügyvéd így a büntetőeljárás kezdetétől fogva
folyamatosan tudja tájékoztatni a gyanúsítottat a jogairól és a
kötelezettségeiről, valamint tanácsolhatja, hogy mit tegyen, vagy ne tegyen.
Ha már az elejétől fogva mindig jelen van a védő is,
elkerülhető, hogy olyan adatokat szolgáltasson a gyanúsított a kihallgatás
alkalmával, melyek később hátrányosan befolyásolhatják helyzetét az eljárásban
– hangsúlyozta végezetül dr. Szép Árpád Olivér.
