Az elmúlt években, több ízben is felhívtuk a a
figyelmet arra, hogy a vízimadarak számára az etetés életveszélyes kockázatot
jelent. Kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, növeli a madarak
közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek
terjedését. Az etetés folyamatos kenyér diétája pedig megbetegítheti a
madarakat, röpképtelenséget is okozhat a fiatal madaraknál.
Megkeresésünkre a Madártani és Természetvédelmi
Egyesület szóvivője a Napi.hu-val közölte: június 26-án ismét figyelemfelhívó
sajtóközleményt adnak ki.
Arra a kérdésre, miszerint terveznek-e valami újszerű kampányt 2023-ra nézve, Orbán Zoltán közölte, semmilyen speciális dolgot nem
terveznek, mert az eredményesség alapja nem ez, hanem a rendszeres ismétlése
annak, hogy a vízimadarak teljesen felesleges etetése veszélybe sodorja és el
is pusztíthatja az állatokat.
A 2016/2017-es tél
szomorú tapasztalatai
A honlap tanúsága szerint a harminc éve nem tapasztalt
keménységű fagyokat hozó 2016/2017-es tél szomorú tapasztalatai rávilágítottak
arra, hogy a madarak és az emberek védelme érdekében Magyarországon is beszélni
kell a témáról. Az útmutató itt érhető el.
Hogy néz ki a teljes
kép?
Márton András, a Fióka és
Madármentés vezetője hangsúlyozta, kétségtelen tény, az emberek kényszeresen
etetik a vízimadarakat. Az is vitathatatlan: etetésük káros, főként azért, mert
alkalmatlan (kenyér) és mesterséges dolgokkal kínálják őket.
Ám konkrét vízi madarakat - hattyúk, tőkés récék - már ezer
éve etetnek. Akadnak olyan turisztikai területek, például Balatonfüred, ahol ez
50-100 évre nyúlik vissza, madarak generációi nőttek fel így, az etetés komoly
populációknak létfeltétel.
Mit lehet tenni? Először is etessünk megfelelő dologgal, a
Balaton, Szentendre körül, a Velencei-tónál, és még számos helyen léteznek
kacsaetető automaták, száz forintért lehet tápot venni.
Valóban igaz, a koncentrált,
állandó etetés a természetes forrásoktól elszakadt, mesterséges, függő
állományokat hozott létre.... Ám, ha ezeknek a mesterséges táplálék forrását
elvágjuk paranccsal, tiltással, úgy ezeknél tömeges pusztulás következne be.
A már meglévő,"beszoktatott", függő állományokat
tudomásul kéne venni, és szükséges egy reális középút megtalálása.
Lássunk tisztán a
gólya kérdésekben is
Ebben a körben akadnak olyan nézetek, miszerint a telelő gólyák "ármányos
terv" alapján direkt maradnak itt, mert globális felmelegedés miatt
megakarják spórolni a vonulást, ezért a telelő gólyák etetése is káros.
Nos, ehhez képest a valóság (a Fióka és Madármentés országos
szervezeti szinten leltározza, majd gondozza az itt telelő gólyákat), hogy ami
gólya itt marad télre, az sérült. Mind. És ez darabra bizonyítható is.
Az esetek kilencven százalékát kisebb-nagyobb
szárnysérülések teszik ki. Ezekkel a madár helyben 5-50 kilométert még tudna
repülni, de szakzsargonban, úgymond termikelni, vagyis 8-10.000 kilométert
repülni már nem képes. Ezek a madarak, ha sikerrel költenek, úgy normálisan
szaporodnak, és minden fiókájuk elvonul.
A jelenség nem új, több száz évvel ezelőtt is voltak télire
itt ragadó, "kishibás" gólyák, csak korábban - még
etetés mellett is - esélyük sem volt a tavaszt megérni.
