A parlament honlapján Az Országgyűlés 2023. évi június-július havi ülésterve címszó alatt – amit a Törvényhozási Igazgatóság tett közzé – a második rubrikában szerepel „A svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásától szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat”.
A rendkívüli politikai turbulenciát kiváltott svéd NATO-csatlakozásról szóló javaslat már csak a zárószavazásra vár, az általános és a részletes vitája is lezárult tavasszal, ám akkor csak a finn NATO-csatlakozást szavazta meg a parlament, a svéd csatlakozásról a voksolást elhalasztották – írja az atv.hu.
Mivel a parlament június 16-án megkezdi a rendkívüli ülésszakot, utána két hétig nem ülésezik, ebből kifolyólag júliusban lehetséges a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja.
Ezt diplomáciai források alapján már megszellőztette a Szabad Európa. Forrásaik biztosra veszik, hogy a július 11-én kezdődő vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt a magyar és a török parlament is ratifikálni fogja a svéd NATO-csatlakozást, ennek viszont ellentmond, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán kijelentette:
Erdogan, miközben Azerbajdzsánból repült hazafelé, közölte: Ankara nem tudja pozitívan megközelíteni Svédország NATO-tagságát, miközben terroristák tüntetnek Stockholm utcáin. A svéd félnek azt kell mondanunk, hogy ne számítson változásra Ankara álláspontjában a vilniusi csúcson. A török államfő az interjúban rámutatott, hogy miközben június 4-én Isztambulban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalt, a svéd utcákon „terroristák” demonstráltak.
Politikai lufi és a svédek gesztusa
Hatalmas a nyomás a magyar kormányon is, hogy ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást. A legutóbbi nagyobb visszhangot kiváltó információ a Washington Postban jelent meg arról, hogy az Egyesült Államok – pontosabban James E. Risch republikánus szenátor, az amerikai szenátus Külügyi Bizottságának tagja – blokkolja a HIMARS rakétarendszerek eladását Magyarországnak.
Ezt a magyar kormány részéről politikai lufinak nevezték, mert bár a kormány valóban érdeklődött a HIMARS-ok iránt, de nem most, hanem két évvel ezelőtt. Az amerikai féltől akkor nem érkezett válasz, most pedig a semmiből elővették az ügyet, holott az már nincs is napirenden – írta az Index.
Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba
Korábban a magyar miniszterelnök a Katari Gazdasági Fórumon kijelentette, hogy javulnia kell Magyarország és Svédország kapcsolatának, mielőtt jóváhagyják az északi állam NATO-tagsági pályázatát.
– jelentette ki Orbán Viktor.
Novák Katalin köztársasági elnök a 24.hu-nak adott interjújában elmondta, van, amikor eltér a véleménye a kormányétól, örült volna, ha a svéd NATO-csatlakozást már elfogadta volna a kormánytöbbség.
Magyarország és Svédország politikai kapcsolatai borzasztóan rosszak. Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba
Svédország nem számíthat arra, hogy Törökország jóváhagyja NATO-csatlakozását a jövő havi csúcstalálkozó előtt.
