Irritálja a nyugati tisztviselőket, hogy Magyarország blokkolja Svédország NATO-csatlakozását – írja a Politico. Hónapokig tartó késlekedés után a magyar törvényhozók csak Törökország előtt hagyták jóvá Finnország csatlakozását. Az ország azonban továbbra is Törökországgal közösen halogatja a Svédországgal kapcsolatos döntést.
A magyar parlament visszatartja a svéd pályázat támogatását, mert Stockholm kritizálta hazánk demokratikus hitelességét. Kovács Zoltán államtitkár szerint „Stockholm az erkölcsi felsőbbrendűség omladozó trónján ül”.
Az elmúlt napokban a kormány egy újabb sérelmet is felhozott Svédországgal szemben, méghozzá azt, hogy több más uniós fővárossal együtt csatlakozott egy Magyarország elleni perhez az LMBTQ-ellenes törvények miatt.
A nyugati országok azonban Orbán Viktor miniszterelnököt sokkal kevésbé veszik komolyan, mint Recep Tayyip Erdoğan török elnököt, ugyanis hazánk folyamatosan változó retorikáját nehezen értik a szövetség tagjai – írja a portál.
Nem értik, mit csinál Magyarország
Egy magas rangú európai diplomata névtelenséget kérve beszélt a szövetség belső dinamikájáról, aki szerint Magyarország „bosszantó mellékszál” a NATO-ban.
Budapest álláspontja egy szélesebb külpolitikai stratégia része lehet. Míg sok NATO-tagország Törökországot a szövetségen belül szélsőségesnek tekinti, Magyarország barátként és példaképként tekint rá.
Azt hiszem, Orbán mélyen hisz a Nyugat hanyatlásában
– idézi a Politico Krekó Pétert, a Political Capital Institute igazgatóját.
Amikor Ankara késleltette Finnország és Svédország NATO-ratifikációs folyamatát (állítólag a terrorizmussal és a fegyverexporttal kapcsolatos aggodalmak miatt), Magyarország is visszatartotta a döntést – a késlekedést kezdetben azzal indokolták, hogy a magyar parlament más ügyekkel van elfoglalva.
Másoljuk a törököket
Ugyanazon a napon, amikor Erdoğan azt mondta, hogy támogatná Finnország pályázatát, a Fidesz szinte azonnal bejelentette, hogy támogatja a finn tagságot. De Törökországhoz hasonlóan Svédországot továbbra is függőben hagyta.
A magyar kormány közben váltig állítja, hogy Svédország évek óta ellenségesen viszonyul a Magyarországhoz. A svéd kormány ugyanis több esetben kemény kritikát fogalmazott meg a magyar miniszterelnökkel szemben, felróva neki jó néhány dolgot a jogállamiság témakörében. Törökországgal ellentétben ugyanakkor Magyarországnak nincs követeléslistája, ellenben orvosolni szeretné ezeket a sérelmeket, mielőtt ratifikálná Svédország NATO-csatlakozását.
Orbán gyakran dicséri Törökországot és gyakran részt vesz az országban szervezett csúcstalálkozókon is.
Politikai játékot űz Magyarország
Szakértők szerint hazánk egy nagyobb játszma részeként használja a csatlakozás blokkolását, ráadásul nem csak a NATO-val, hanem az Európai Unióval szemben is.
Az EU jogállamisági aggályok miatt felfüggesztette a Magyarországnak szánt európai alapok milliárdjait, és visszatartotta a koronavírus utáni helyreállítási alapjának finanszírozását is. Budapest hónapok óta tárgyalásokat folytat Brüsszellel a pénzek feloldásáról, azonban nincs túl sok előrelépés. Az Unió Tanácsának soros elnökségét pedig jelenleg Svédország tölti be.
Krerkó Péter politológus és szociálpszichológus szerint Magyarország megpróbálhat nyomást gyakorolni a svédekre, hogy befolyást szerezzel az uniós csatározásokban.
Úgy vélem, hogy Magyarországnak, ahogy az uniós ügyek esetén is, elsősorban belpolitikai mozgatórugói vannak
– mondta egy svéd tisztviselő, aki szintén névtelenséget kérve beszélt az érzékeny politikai folyamatokról.
A magyar kormány megsértődik
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondja, hogy bár a kormány támogatja a svéd tagságot, „a svéd képviselők Magyarországgal szembeni ismételt kritikái miatt a Fidesz parlamenti frakciója megosztott”.
A demokrácia állapotának folyamatos megkérdőjelezése nemcsak a kormányt, hanem a magyar embereket is sérti
– húzta alá Orbán Balázs.
