A tervek szerint a cégcsoport hamarosan ötven százalékos
tulajdonrészt szerez Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft.-ben, amely jelenleg évi
150 ezer sertés kibocsátására képes.
Az UBM így a jövőben a commodity-kereskedelem, a takarmány-kiegészítők
gyártása és értékesítése, a premix-gyártás, a takarmánykeverés, valamint a disztribúció
mellett már az élőállat-tenyésztés területén is aktív szereplővé kíván válni
Európában, a legmodernebb és legfenntarthatóbban működő sertéstelepének
megépítésével, és éves szinten 350-500 ezer hízósertés előállításával.
Célkitűzésének megvalósítását segíti az is, hogy az UBM szerint a baromfi-
és sertéshús-fogyasztás esetében összesen 10 százalék körüli növekedés várható
globálisan a következő években.
Emelkedett az élő
sertés és sertéshús értéke
A Napi.hu korábban a KSH adatai alapján megírta, hogy Magyarország nemzetközi piacon értékesített élő sertés és sertéshús mennyisége nem változott
számottevően az egy év viszonylatában, értéke ugyanakkor 29 százalékkal
emelkedett.
A kivitel elsősorban Romániába, Olaszországba és
Horvátországba irányult. Ezzel szemben a sertéshúsimport volumene 15
százalékkal, értéke 45 százalékkal volt nagyobb ugyanezen időszak alatt. A
sertéshús kétharmada Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és
Szlovákiából származott.
2022. január és november között az élő sertés és sertéshús
exportja 144,8 milliárd forint, míg az import 122,6 milliárd forint volt a KSH
adatai alapján.
Évi 30 kilogramm
személyenként
Idén februárban pedig arról számolt be Tarpataki Tamás, az
Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára, hogy Magyarországon
a sertéshúsfogyasztás az utóbbi időben növekedett, mostanra elérte az évi 30
kilogrammot személyenként, és második helyen van a baromfiágazat után.
