A nemzetgazdaság egészében a bruttó átlagkeresetek 3,4 százalékkal nőttek tavaly január−decemberben − tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Így a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 230 700 forint volt a bruttó jövedelem. Az adók és járulékok levonása utáni bérek ennél jelentősebb mértékben emelkedtek, 4,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi átlagot − elérvén így a 151 085 forintot a családi kedvezmény nélkül számítva. Itt érdemes külön megnézni a fizikai foglalkozásúakat és a szellemi tevékenységet végzőket: előbbiek nettó bére 104 400 forint, utóbbiaké 201 300 forint volt.
Inflációs hatás
A nettó bérek kapcsán fontos, hogy nem csak a növekedés üteme gyorsult jelentős mértékben 2013-ban a tavalyelőtti szinthez képest (2012-ben még csak 2,1 százalékkal nőttek az átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten). Figyelembe kell venni az infláció hatását is, ettől függ ugyanis, hogy a változást a munkavállaló milyen mértékben érzékeli. A fogyasztói árindex 2013-ban négy évtizedes mélypontra esett, mindössze 1,7 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a reálbér-emelkedés − a családi kedvezmény hatása nélkül − 3,2 százalékot tett ki; a közfoglalkoztatottakat is kiszűrve az emelkedés ennél is nagyobb volt. Egy évvel korábban az 5,7 százalékos infláció kioltotta és negatívba fordította a jövedelemnövekedés hatását.
A reálbér-emelkedésnek a befolyása a gazdaságban már érezhető volt tavaly a második és a harmadik negyedévben, a hosszú ideje tartó csökkenés után ugyanis 0,1 százalékkal bővült a háztartások fogyasztási kiadása. Erre a kedvező tendenciára a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is felhívta a figyelmet. A reálbér-emelkedés − fogalmaztak közleményükben − kedvezően hat a családok anyagi helyzetére, ami tovább segíti a lakossági fogyasztás növelését, és ezen keresztül a gazdaság bővülését. A tárca szerint a GDP növekedése a foglalkoztatottság emelkedése mellett a jövedelmek bővülését is magával hozza, s mindezek tovább javítják a jövőben az államháztartás egyenlegét.
A béremelések hatása
Visszatérve a frissen közzétett adatokra, néhány fontosabb szegmenst mindenképpen meg kell említeni. A vállalkozásoknál dolgozók jobban kerestek a nemzetgazdaság egészének átlagához képest, havi 242 200 forintot vittek haza. A versenyszférában egyébként a nettó keresetek 5,2 százalékkal bővültek. Eközben a közszférában dolgozók − nem számolva a közfoglalkoztatottakat, akiknek átlagkeresete nem érte el a 77 ezer forintot − 227 800 forintot vihettek haza. A nettó keresetek emelkedése ebben a szektorban 7,1 százalékos volt, amiben már éreztethette hatását az is, hogy a tanárok szeptember 1-jétől átlagosan mintegy 34 százalékos béremelést kaptak, de az egészségügyi dolgozók fizetésének növelése is; szeptembertől összesen mintegy 30 milliárd forinttal lett több csaknem 100 ezer dolgozó − orvosok, ápolók, egyéb személyzet − keresete.
Ide tartozik, hogy tavaly január−decemberben a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 100 forint kompenzációban részesült az adó- és járulékváltozások ellentételezésére. Ezt az összeget a keresetekben nem számolják − emlékeztetett a KSH. A kiegészítés a nonprofit ágazatban a jogosultak körében 9800 forintot tett ki.
A növekedés motorja
Ami a kilátásokat illeti, azok az előttünk álló negyedévekre is kedvezőnek mondhatók, legalábbis erre utal a külső konjunktúra élénkülése, illetve az üzleti és fogyasztói várakozások is. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek elmondta: a rekordalacsony inflációnak köszönhető reálbér-emelkedés már tavaly is segítette a lakossági fogyasztást, s ez folytatódhat az idén is, figyelembe véve azt, hogy januárban szinte nem volt infláció. Rámutatott, hogy a közfoglalkoztatottak nélkül még magasabb a tavalyi béremelkedés, a nettó átlagkereset így 5,7 százalékkal emelkedett. A szakértő úgy látja, a reálbérek gyorsuló emelkedésének köszönhetően a lakossági fogyasztás lehet idén a GDP-növekedés fő komponense.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az idén 4 százalékos bruttó és ugyanekkora nettó bérnövekedésre számít, ami a várakozásuk szerinti 1 százalékos infláció mellett csaknem 3 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. Mindennek köszönhetően a fogyasztás 1,5−2 százalékkal nőhet.
Szerző: Farkas Zsuzsa
