Partneri együttműködési megállapodást kötött pénteken a Deutsche Telekom-csoporthoz tartozó Magyar Telekom Nyrt. és a kormány a digitális Magyarország megteremtéséért. A tervek szerint Magyarország a Brüsszel által meghatározott 2020-as határidő előtt, már 2018-ra teljesíti a szélessávú lefedettséggel kapcsolatos elvárásokat. Az a cél, hogy 2018-ra minden háztartásba eljusson a nagy sebességű szélessávú internet. Ez pedig beruházásokat igényel mind a DT-től, mind a kormánytól − mondta Orbán Viktor miniszterelnök. (Vélhetően ez a közös érdek késztette a szereplőket a megállapodás aláírására, és információink szerint ez a dokumentum annyiban különbözik a kormány más cégekkel megkötött stratégiai megállapodásaitól, hogy ebben az esetben konkrétan megfogalmazzák mindkét oldal elvárásait, illetve teendőit.) A Magyar Telekom tervei között szerepel, hogy az év végére a magyar lakosság nyolcvan százaléka számára 4G-lefedettséget nyújtson, 2018-ra pedig minden háztartásba eljuttassa a nagy sebességű szélessávú internetet. A magyar leányvállalat ezzel egyfajta modellszerepet tölt be a vállalatcsoportban is − mondta Timotheus Höttges, a Deutsche Telekom vezérigazgatója. A távközlési társaság szándéka, hogy élenjáró legyen a magyarországi digitalizációban, és ennek érdekében több száz milliárd forintot tervez befektetni a hálózat fejlesztésébe a következő években − emelte ki. A megállapodást hosszú tárgyalás előzte meg, de az nem tartalmaz olyan konkrét kitételeket, mely szerint a kormányzat megszüntetné az ágazatot sújtó távközlési adót, de a befektetések (vagyis a közös cél) érdekében közösen felülvizsgálják majd a távközlési szektort érintő szabályozást, illetve az adójogszabályokat − válaszolta a Napi Gazdaság kérdésére Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója.
A DT húsz évvel ezelőtt jelent meg a magyar piacon, a Magyar Telekom (Matáv) tulajdonosaként, sőt ez volt az első kelet-közép-európai befektetése − mondta el Timotheus Höttges. A cég az elmúlt időszakban 1800 milliárd forintnyi befektetést valósított meg, az ország egyik legnagyobb adófizetője, évi 140 milliárd forint adót fizet. Emellett az utóbbi években közel tízmilliárd forinttal támogatta a magyar kultúrát és sportot. A vállalat 12 ezer embert foglalkoztat és további 100 ezer ember dolgozik a Magyar Telekom beszállítóinál − tette hozzá Orbán.
A DT nemrég jelentette be, hogy kivásárolja a cseh T-Mobile szolgáltatóból a kisbefektetőket. A Magyar Telekom esetében nincs ilyen terve a német távközlési társaságnak − mondta lapunk kérdésére Kerstin Günther, a Magyar Telekom elnöke. A cég sikeres, s ez kedvező a kisbefektetők és a DT számára is − tette hozzá. A kijelentés mélybe küldte a Magyar Telekom részvényeinek árfolyamát, a kurzus mintegy 4 százalékos eséssel, 330 forinton zárt. Az elmúlt hetekben a befektetők körében ugyanis egyre erősödött az a várakozás, hogy a DT esetleg ajánlatot készül tenni a közkézen lévő mintegy 41 százalékos részesedésre. A spekuláció alapja a társaság megnövekedett regionális aktivitása volt, igaz, napvilágot láttak már korábban a Telekom döntéshozói részéről olyan nyilatkozatok is, amelyek szerint azokon a piacokon várható terjeszkedés, ahol a Telekom még nem piacvezető. Márpedig Magyarországot tekintve ez csak a kábeltévé vonatkozásában állná meg a helyét, mind vezetékes, mind mobil távközlési területen a Telekom számít az elsőnek. Legutóbb a DT többségi és a szlovák állam 49 százalékos tulajdonában álló Slovak Telekom felől érkező hírek okoztak ugrást az árfolyamban.
A szlovák kormány memorandumot írt alá a DT-vel, ám ezt nem hozták nyilvánosságra. A társaságnak elővételi joga van az állami részesedésre, ám a szlovák közlés szerint a DT hozzájárult, hogy a szlovákok előkészítsék a 49 százalékos csomag eladását, ami tőzsdei, vagy egy csomagban történő értékesítést jelentene és még az idén megvalósulna. Kerstin Günther mostani kijelentése kifoghatja a szelet a felvásárlásra spekulálók vitorlájából. Mint Gyurcsik Attila, a Concorde elemzési vezetője lapunknak elmondta, egy ilyen kijelentés után gyakorlatilag nulla az esélye, hogy a közeljövőben mégis ajánlatot tegyenek a részvényekre, hiszen azzal a DT vagy maga a nyilatkozó komoly kártérítési pereket kockáztatna. Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint a felvásárlási sztorinak eddig sem volt realitása, a helyzet egyértelművé válásával pedig a pénteki kiábrándulást követően lassú lemorzsolódás következhet a Telekom-részvények piacán. A befektetők ezután a társaság csütörtökön megjelenő gyorsjelentésére koncentrálhatnak, amiből a 2013 negyedik negyedévi teljesítmény mellett a frissített 2014-es várakozásokat övezi majd kiemelt figyelem. A társaság igazgatósága korábban jelezte, hogy valószínűleg nem fizet osztalékot a 2013-as üzleti év eredményéből, a közgyűlési szezon közeledtével az ezzel kapcsolatos információk is befolyásolhatják majd a részvény árfolyamát.
Szerző: Diószegi József'Molnár Gergely
