A génmódosított növények hazai termesztéséről és kockázatairól régóta nincs egyetértés. Magyarország évek óta küzd az unióval gmo-mentes státusa fenntartásáért. A vita most februárban egy 13 éve tartó engedélyeztetési eljárás végén élesedett ki: az unió ugyanis engedélyezte a Pioneer 1507-es génmódosított kukoricafajtájának termesztésbe vonását. Hiába ellenezte a lépést 19 ország, köztük Magyarország, az öt igennel szavazó és a négy tartózkodó állam miatt nem volt szükség minősített többségre. Magyarország kénytelen lesz az Európai Bizottság döntését megtámadni. Az egészben az a fájó, hogy olyan tagállamok miatt kerültünk ebbe a helyzetbe, amelyek nem klasszikus értelemben vett kukoricatermelő országok − mondta lapunknak Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Budai szerint ismét bebizonyosodott, hogy a gmo vonatkozásában nem jó az unió döntési mechanizmusa. Mi az első perctől kezdve azt mondjuk, hogy a tagállamoknak szabad kezet kell adni ebben a kérdésben − tette hozzá az államtitkár.
Gazdasági érdekekre hivatkozva könnyebb lenne a mentességet fenntartani − a gmo-mentesség ugyanis rövid távon kifizetődik. Biostátusra sincs szükség: a hagyományosan termelt növények piaci ára az Egyesült Államokban 15 százalékkal, az Európai Unióban 20-30 százalékkal magasabb, mint a génmódosított terményeké − mondta Hubai Imre biogazda, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke. A meglévő piaci előnyök megtartására jó példa a magyar méz. A legutóbbi európai parlamenti állásfoglalás szerint a virágpollen a méz természetes összetevője, így mentességet jelölni csak olyan mézen lehet, amely gmo-mentes országból származik − magyarázza Békési László, a Haszonállat Génmegőrzési Központ tudományos főmunkatársa. A génmódosított növényekben található rovartoxin miatt a méhek nem pusztulnak el, de gyengül az immunrendszerük, saját parazitáik könnyebben végeznek velük, ami miatt kevesebb magyar méz készül. (Jelenleg a magyar mézkészlet 75 százalékát exportáljuk.)
A gmo-kat övező ellenérzések legfőbb oka a bizonytalanság. Nem készült kellő számú független tanulmány, amelyek egyértelműen bizonyítanák, hogy az ilyen módon előállított élelmiszerek károsak az egészségre, miközben kizárni sem lehet, hogy nem azok. Hiteles adatok egyrészt az erős ipari nyomás miatt nincsenek, másrészt a kísérleti előírásokon is sok esetben lazítottak − nem ugyanazt vizsgálják, mint amit tizenöt éve. Az emberre és környezetre gyakorolt közvetett hatások azonban elgondolkodtatóak, sokszor aggasztóak. A gmo-élelmiszerek fogyasztása bélrendszeri problémákat, allergiát, az immunrendszer gyengülését okozhatja sok szakember szerint. A környezeti kockázatok között van az egyedek közötti horizontális génátadások lehetősége, a gyakorlatban azonban sokkal jelentősebb probléma az átkereszteződés, ami itthon a kukoricafajták esetében releváns. Ezért fontos lefektetni a koegzisztencia szabályait − mint például egy génmódosított és egy mentes kukoricatábla közötti távolságot, amelynek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a két terület növényeinek pollenjei ne keveredjenek.
A transzgenikus növények mellett szóló két fő érv a kártevőkkel, kórokozókkal szembeni ellenállóságuk és a nagyobb elérhető terméshozam. Ám mindkét tulajdonság fokozására vannak más lehetőségek. Hozamot növelni öntözéssel is lehet − mondta Takács-Sánta András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, aki a gmo-k hazai szükségessége ellen érvelt. Az öntözés mellett érvel Hubai is, aki szerint 20-30 százalékkal többet takaríthat be az, aki öntöz.
Szerző: Végh Zsófia
