Továbbra sem nyilvánosak az ország épületállományának energetikai állapotáról gyűjtött adatok. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az ÉMI Nonprofit Kft.-t bízta meg, hogy mérje fel, milyen állapotban vannak és mennyi energiát fogyasztanak a magyar épületek. A hazai épületek korszerűsítéséhez szükséges információ publikálását tavaly nyárra ígérték. Az eredményeit nem hivatalosan már több ízben bemutatták, legutóbb szerdán, a Magyar Passzívház Szövetség éves konferenciáján, a véglegesítés azonban az NFM feladata. Az ÉMI vezérigazgató-helyettese, Matuz Géza a konferencián elmondta, az NFM kérésére a számokat a tavaly novemberben publikált, 2011-es népszámlálási adatokkal frissítették, ezzel indokolva a késést. Az anyag jelenleg tárcaközi egyeztetésen van, és ezek után kerülhet sor a társadalmasításra, illetve az anyag nyilvánosságra hozására.
Az adatgyűjtés meglévő statisztikákat és saját méréseket használt. A lajstromba vett épületeket az építés éve, a falazat típusa és méret szerint tipizálták. Összesen 15 lakóépület-típust határoztak meg: családi, kis és nagyobb társasházat, az átlag alapterület, lakások száma stb. alapján. Az adatokból kiderül, családi házból van messze a legtöbb, társasházból − beleértve az iparosított és hagyományos épületeket − együttesen is jóval kevesebb van. A magyarországi lakásállomány több mint 90 százaléka magántulajdonban van, a lakások többsége csak részleges, nem komplex felújításon esett át. Az épületek 74 százalékán végeztek ablakcserét, 40 százalékán szigetelték a tetőt. A fűtési rendszer korszerűsítése a lakóépületek 36 százalékánál történt meg. A felújítások ellenére a lakók nem minden esetben érzékeltek lényeges energiamegtakarítást.
Az eredmények alapján három műszaki felújítási csomagot határoztak meg, ezek értelmében van lényeges, illetve a költségoptimumhoz szükséges, valamint a közel nulla energiaszint eléréséhez szükséges felújítás. A számadatok nem nyilvánosak, de azt már tudni, hogy például a közel nulla szintnél a legtöbb energiamegtakarítást az 1940 előtti házak felújításával érhetnek el.
Az állapotfelmérés adataira számos épületkorszerűsítési program elkészítéséhez van szükség. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia fogja meghatározni a nagyszabású lakossági energiahatékonysági felújítások állami támogatási rendszerét. Ezen adatok ismeretében tudja csak a kormány felmérni, hogy milyen mértékű felújítás szükséges egy panelházban vagy egy, a hatvanas években épült többlakásos társasházban. Az információ az Európai Unió által meghatározott költséghatékonysági mutatók eléréséhez is nélkülözhetetlen.
Milliónyi magyar háztartás évek óta hiába vár állami segítségre ahhoz, hogy belefogjon lakása felújításába és csökkenthesse a rezsijét − mondta lapunknak Bartl István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Bartl szerint a felújítani vágyók és az építőiparban most munka nélkül állók számára kulcsfontosságú, hogy a stratégia társadalmi egyeztetése mihamarabb megkezdődjön és végre elindulhassanak a felújítások.
Szerző: Napi Gazdaság'Végh Zsófia
