A kormány keleti nyitás politikája már érdemi eredményt hozott a magyarországi befektetések terén. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) által kezelt projektek révén tavaly több mint 7100 munkahely jött létre, a beruházások értéke elérte az 1,23 milliárd eurót. A keleti partnerországokból − Kínából, Japánból, Dél-Koreából, Egyiptomból, Thaiföldről, Törökországból − 578,2 millió euró működőtőke érkezett Magyarországra, 2802 munkahelyet teremtve − tájékoztatta a Napi Gazdaságot a HITA.
A távol-keleti befektetők részéről egyértelműen az érdeklődés növekedése tapasztalható. A HITA szerint ez részben a kormány aktivitásának, részben pedig annak köszönhető, hogy a termelő szektorok esetében Kelet-Közép-Európa vonzó befektetési lehetőségeket, jó üzleti környezetet kínál ezeknek az országoknak. Az utóbbi időszakban például a telekommunikációs cégeknek optikai kábeleket, csatlakozókat beszállító Comlink kínai vállalat választotta Magyarországot első külföldi gyártóegysége helyszínéül, a szintén kínai Huawei pedig itt alakította ki európai ellátó központját. További sikertörténet a Thai President Foods nemrégiben bejelentett beruházása is: a világ egyik legnagyobb, instant tésztát gyártó társasága Esztergomban hozza létre európai piacát kiszolgáló gyárát. Az EVA Pharma egyiptomi vállalat pedig egy rendkívül magas hozzáadott értékű tevékenységet telepít Magyarországra: az észak-afrikai és a közel-keleti térség vezető gyógyszeripari és kozmetikai vállalatcsoportja itt alakítja ki európai kutató-fejlesztő központját. A HITA jelenleg futó befektetési projektjei Egyiptomból, Indiából, Iránból, Izraelből, Japánból, Kínából, Koreából, Szíriából, Tajvanról és Új-Zélandról érkeztek, de Malajziából és Ausztráliából is van érdeklődés. Ez jellemzően az elektronika, az élelmiszeripar, a jármű- és gépipar, a gyógyszeripar, az informatika, a logisztika, a megújuló energia, az orvosi műszergyártás és a vegyipar területét érinti. Szintén növekszik az Öböl menti arab államok − Szaúd-Arábia, Katar, Egyesült Arab Emírségek − érdeklődése, bár esetükben jellemzően pénzügyi befektetésekről van szó.
A keleti döntési és üzleti kultúra sajátossága miatt ezek a tárgyalások általában elhúzódnak, nem hoznak azonnali eredményt, egy év is eltelik, mire egy-egy cég döntést hoz és elkötelezi magát a kiválasztott partner mellett. Ugyanakkor a cégek hosszú távon kitartanak, később a legritkább esetben helyezik át a termelést más országba vagy régióba. Magyarországnak nagyon fontos, hogy a távol-keleti befektetők az európaiaknál nagyobb mértékben számítanak helyi beszállítókra, ami minden megvalósuló projekt esetében további munkahelyeket generálhat − jegyezte meg a HITA.
Szerző: Diószegi József
