A magyarországi vállalatok 26 százaléka nyilatkozott úgy a PwC felmérésében, hogy tapasztalt valamilyen gazdasági visszaélést az elmúlt két évben − a tanácsadó cég kétévente végzi el a kutatást, 2011-ben hasonló volt az eredmény. Globális szinten vagy jobban figyel a vállalatvezetés, vagy pénzéhesebbek a bűnözők, ott ugyanis a cégek 38 százaléka észlelt visszaélést. Itthon a leggyakoribb a hűtlen kezelés − a megkérdezettek 63 százaléka említette −, ezt követi a korrupció 38, a pénzmosás, a beszerzési csalás 25-25 és a számítógépes bűnözés 17 százalékkal (a bűnesetek jellemzően halmozottan fordulnak elő). Kelet-Európában 36, világviszonylatban viszont csak 27 százalékban okozott gondot a vállalatoknak a korrupció.
A bűncselekmények ötödét beszállítók követik el − az nem derült ki, hogy Magyarországon a ki nem fizetett számlák miatt duplája-e a beszállítói csalás a globálisan mértnek, vagy ennek egyéb okai vannak. Ezt elég nehéz felderíteni, mert az ügyfelek akár egymással is összefoghatnak. Az elkövetők többsége vállalaton belüli, tipikusan 31−40 éves férfi, aki néhány éve van a cégnél.
Magyarországon nagyobb arányban csinálnak a cégen belüli csalásokból rendőrségi ügyet, illetve indítanak polgári peres eljárást, ám kisebb arányban rúgják ki a fülön csípett vállalati csalót. Itthon ugyanis csak ötven százalék eséllyel kerül lapátra a lebukott kolléga, míg régiós és globális szinten ez egyaránt közelíti a 80 százalékot.
Szerző: F. Szabó Emese
