A visegrádi országok (V4) nukleáris kutatóintézetei − a cseh ÚJV, a lengyel NCBJ, a szlovák VUJE, valamint az MTA Energiatudományi Kutatóközpont − tavaly júliusban Budapesten jelentette be, hogy létrehozzák az úgynevezett V4G4 kiválósági központot. A projektben kutató intézmények közös kutatás-fejlesztési-innovációs (k+f+) feladatokat látnak majd el, ami a jelenlegi atomerőműpark és az üzemidő-hosszabbítás mellett a magas biztonsági színvonal megtartását is támogatja. Az együttműködés fő célkitűzése a gyors neutronokon alapuló negyedik generációs atomerőművek kifejlesztése.
Az új generációs (4G) reaktorok lehetővé teszik a radioaktív hulladékok mennyiségének és radiotoxicitásának csökkentését, a fejlesztések révén a kiégett nukleáris hulladék sugárzása 300 év alatt csökken majd az uránérc természetes radioaktivitásának szintjére, szemben a mai gyakorlatban jellemző 100 ezer évvel.
A technológia azt is lehetővé teszi, hogy az atomreaktorokban jelentős uránkészleteket takarítsanak meg azzal, hogy a hasadóanyagok tenyésztésével a jelenlegi mintegy 50-szeresére növelik az adott mennyiségű urán üzemanyagból kinyerhető energiát, így az több ezer évig felhasználható marad − mondta lapunknak Horváth Ákos, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának (MTA EK) főigazgatója. A fejlett újrahasznosítási folyamat bevezetésével a nukleáris anyagok illegális elterjedésével kapcsolatos kockázatok is kizárhatók.
A kísérleti berendezések fejlesztésével és újak létrehozásával a V4G4 központ többek között biztonsági szempontból is vizsgálja majd a gázhűtésű gyorsreaktorok (GFR) koncepcióját, ennek érdekében a 2020-as években építi fel a V4 az ALLEGRO demonstrátor reaktort.
Az EU fosszilis üzemanyagoktól való függőségének csökkentése érdekében a közösség és benne a visegrádi országok is úgy döntöttek, hogy energiaellátásukat a nukleáris és a megújuló forrásokra alapozzák, a fosszilis források használatát pedig a lehető legnagyobb mértékben és leggyorsabb ütemben korlátozzák. Horváth szerint amellett, hogy a Magyarországon felépülő fűtőelem-laboratórium a nukleáris energetikai szakemberek képzésének első számú itthoni bázisa lehet, az ALLEGRO és a V4G4 a kutatás-fejlesztésnek is lendületet adhat a régióban. A főigazgató szerint fontos, hogy az egyetemet elvégző fiatal szakemberek és kutatók ne rutinfeladatokat, hanem a nukleáris biztonsággal kapcsolatos kutatásokat végezzenek.
Az itteni kutatóbázis a nemzetközi színtéren is kiemelt szerepet biztosíthat Magyarország számára a nukleáris energetikában − tette hozzá Horváth, aki szerint a nyugat-európaihoz hasonló nukleáris kutatóközpontok e régióban egyelőre nem működnek. A projekttel Magyarország az atomhulladék-kezelés egyik "fellegvára" lehet a térségben. A V4G4 központ lehetőséget biztosíthat a magas hozzáadott értéket termelő iparágak számára is, a kutatási infrastruktúra pedig egyfajta "bevételtermelő gépezet" lehetne az ország számára, hiszen egyetlen régiós versenytárs sem épít hasonló, fűtőelemes kutatásokat végző intézetet az itteni erőművek kiszolgálására − miközben az ilyen szolgáltatások iránti igény már most is érzékelhető a térségben.
Az atomerőművekben keletkező kiégett fűtőelemek és a nagy radioaktivitású hulladék kezelése terén az MTA EK évek óta együttműködik a cseh, szlovák és lengyel nukleáris kutatóintézetekkel, Franciaország tudományos-műszaki háttértámogatása mellett. A regionális együttműködés célja, vagyis az ALLEGRO felépítése emellett már az EU fenntartható atomipar (ESNII) programjában is szerepel.
A fűtőelem-laboratórium − a fejlesztési tárcának készített üzleti terv szerint − 2014 és 2020 között 25 milliárd forintból épülhet fel, az összeget a 2020-as évek második felére tervezett, mintegy 15 milliárdos beruházási költségek egészítik ki. A fejlesztésben a magyar beszállítók aránya elérheti a 70 százalékot. A 2014 és 2020 közötti kiadások pénzügyi alapját az EU Strukturális Alapja jelenti Horváth szerint.
Az alapból finanszírozni tervezett projekteket az uniós tagországok kormányainak 2013-ban kellett jelenteniük Brüsszelnek, a magyar kormányzati döntés azonban sokáig megakadni látszott − bár a kormány többször is jelezte elkötelezettségét az atomenergia iránt. A nemzetgazdasági tárca a Strukturális Alapból finanszírozott tételek listáján lényegében csak alapkutatásokat lehetővé tevő infrastruktúrák fejlesztésével foglalkozik, a fejlesztési tárca pedig csak zöld energiás kutatásokra irányuló operatív programot tervez az MTA EK szerint.
Szerző: Napi Gazdaság
