A mai kormányülésen kerül napirendre a véglegesített partnerségi megállapodás, mielőtt a kabinet benyújtaná azt Brüsszelnek − értesült a Napi Gazdaság. Lapunk úgy tudja, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa között hat vitás kérdés merült fel és a leginkább áthidalhatatlannak tűnő terület a közlekedésfejlesztés volt.
A TEN-T hálózat bővítését előnyben részesítő bizottság minden, közúti projektekre fordítható forrást megvizsgált, így a magyar kormánynak egy tollvonással át kell húznia a deklaráltan nem támogatott, például a vidéki úthálózat-rekonstrukcióra irányuló projekteket a programban. A felszabaduló 100 milliárd forint forrást továbbra is közlekedési projektekre kell felhasználni (a vasút vagy a városi közlekedés fejlesztésére), ám a prioritási szempontok változása nehéz helyzetbe hozhatja a magyar költségvetést. (Ezzel függhet össze, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten Pekingben biztatta aktív szerepvállalásra a kínai cégeket az ilyen projektekben.)
A kis- és középvállalati szektor finanszírozási lehetőségeit bővítő programokkal kapcsolatban fontos változás, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi eszközök részarányának növelését kérte. Magyarország ennek úgy tett eleget, hogy a gazdaságfejlesztési program pénzügyi eszközökre fordítható forrásának nagyságát 600-ról 700 milliárd forintra, vagyis 24-ről 28 százalékra növelte.
Kérdéses a közép-magyarországi régióra szánt 140 milliárd forint sorsa, illetve a fejlesztésre szánt keret kompenzálási lehetősége, ugyanis a térség gazdasági fejlettsége miatt a hazai kormányzati megoldásokat, úgy tűnik, a bizottság egyelőre elutasítja.
Szintén a bizottság kérésére növelni kell a vízi közművekre, illetve a hulladékkezelésre irányuló környezetvédelmi fejlesztések forrásait, ez is 100 milliárd forintos átcsoportosításra kötelezi Magyarországot. Az EB továbbá kérte, hogy a gazdaságfejlesztési program keretein belül nőjön a humán fejlesztések aránya.
Vitás pont volt még a technikai segítségnyújtás kérdése: ezeket a forrásokat tipikusan a kötelezően ellátandó feladatok finanszírozására fordíthatják a tagállamok 0−4 százalékos mértékben. A magyar kormány ezt, ahogyan erről már korábban Lázár János államtitkár nyilatkozott, egyházi fejlesztésekre kívánja fordítani.
Szerző: Gyöngyösi Balázs
