Jóval nagyobb hatékonysággal működött tavaly az adóhatósági ellenőrzés, mint 2012-ben − derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által publikált adatokból. A 2012-es 466,7 milliárd forint nettó adókülönbözet után 2013-ban 515 milliárd forintot tett ki a megállapítások értéke. Vagyis egy revizor 2012-ben 161,7 milliót, tavaly pedig 182,1 millió forintot hozott a konyhára. Lapunk kérdésére Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese azt mondta, a kulcs itt a kiválasztás − bár azt sem lehet kizárni, hogy a revizorok is tapasztaltabbak lettek. Ha hatékonyabban lehet kiszűrni az ellenőrizendő cégeket, magánszemélyeket, akkor nyilván jobb eredményt hoz maga az ellenőrzés is. Az is hozzátartozik, hogy nem mindegy, milyen adózók ellenőrzése kerül túlsúlyba.
Az Állami Számvevőszék a NAV működését vizsgáló ellenőrzésekor megjegyezte, kevés magánszemélyt, kis céget vonnak vizsgálat alá. Ha a hatóság elindul ebbe az irányba − mondta Varga −, akkor nyilvánvalóan az egy revizorra jutó megállapítás kisebb lesz. Egyszerűen ezeknél az ügyeknél nem merülhet fel durva adóhiány, ellentétben például az áfacsalásra szakosodott cégekkel, ahol milliárdos adóhiányt is fel lehet tárni. Ami az egymilliárd forintot meghaladó vizsgálatokat illeti, itt is jelentős a növekedés: 2012-ben ezek az ügyek 55,3 milliárd forint adókülönbözetet tettek ki, tavaly pedig 82,3 milliárdot.
Idén a korábbi évekhez képest is nagyobb hangsúlyt kap az áfaellenőrzés. Amikor az áfaszabályozást megalkotta Magyarország (1988-ban), jól működött a rendszer, nem volt igazán lehetőség visszaélésre, hiszen a határok zártak voltak, minden áru, ami elhagyta az országot, szigorú nyilvántartásba került. Most uniós tagállamként ez lehetetlen feladat, hiszen a határok nyitottak, azt visznek és hoznak a cégek, amit csak akarnak − sok esetben ellenőrizetlenül. A rendszerben tehát kódolva van az áfacsalás, és ezt nem lehet sem kikerülni, sem megúszni. Varga szerint az egyetlen megoldás a fokozott ellenőrzés.
Ezt szolgálja a belföldi ügyletekről készítendő összesítő jelentés, a pénztárgépes adatok és az elektronikus útdíjrendszer által rögzített szállítási információk. Ezek összefésülésével az adóhatóság reményei szerint sokkal hatékonyabban lehet vizsgálni a csalásokat. A pénztárgépek adatait várhatóan az év második felében lehet általánosan elemezni, jelenleg 47 ezer gép ad adatokat a NAV-nak.
Szerző: F. Szabó Emese
