A várakozásokat meghaladó mértékben csökkentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamatot tegnap; a monetáris tanács tizenöt bázispontos vágás mellett döntött, így mától 2,70 százalékos a jegybanki ráta. A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők múlt héten (Napi Gazdaság, 2014. február 14−15.) egyhangúan 10 bázispontos mérséklést jeleztek előre.
A ráta további csökkentését elsősorban az tette lehetővé, hogy középtávon is alacsony maradhat az infláció − derül ki a döntés indoklásából. A nemzetközi befektetői hangulat változékonyan alakult az elmúlt időszakban, hazánk kockázati megítélése a régió más országaival együtt romlott. A monetáris tanács tagjai ugyanakkor úgy látják, hogy hazánk helyzete más feltörekvő országokkal összehasonlítva fundamentálisan erős. Budapest sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. Így − a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is − az MNB szerint "maradt mozgástér a kamatcsökkentésre".
A monetáris lazítás további folytatásával kapcsolatban egyértelmű jelzést nem adott az MNB. Azt azonban leszögezte: a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol. A mozgásteret továbbra is az inflációs cél középtávú elérése, a reálgazdaság ösztönzése, valamint az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja − áll a jegybank közleményében. A tanács a kamatcsökkentési ciklus folytatásáról legközelebb a márciusi negyedéves előrejelzésük ismeretében fog dönteni.
A piacok meggyőzéséről van szó
A jegybank monetáris tanácsa valószínűleg − a törvényi előírásoknak megfelelően − az alacsony inflációs környezet és a gazdasági növekedés támogatása miatt döntött a jegybanki alapkamat 15 bázispontos mérséklése mellett − így kommentálta a lépést a lapunkhoz eljuttatott közleményében Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője. A tegnapi határozat szerinte a piacok meggyőzését is szolgálja arról, hogy a térség új fejlődési pályára lépett. A régió jegybankjainak gazdaságpolitikai felfogása − hívta fel a figyelmet a szakember − hasonló, kerülik az olyan intézkedéseket, amelyek gyengítik a növekedés lehetőségeit. Fentieket figyelembe véve − állítja Pesuth − egy további óvatos, de szimbolikus, a korábbinál alacsonyabb mértékű, 5 vagy 10 bázispontos kamatvágás elképzelhető az áprilisi országgyűlési választások előtt. Utána viszont a kamatcsökkentési ciklus hamarosan véget ér, és a kialakított alacsony kamatszint tartós fenntartása a fő szempont.
Világosabb üzenetre lenne szükség
Önmagában a kamatvágások további folytatása nem aggályos, még akár további két-három mérséklést is elfogadhatónak tartok, ha pánikhangulat nem alakul ki a piacokon, és legalább az "oldalazó" tendencia marad − nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Sarkadi-Szabó Kornél. A Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az MNB-nek világosabb üzeneteket kellene küldenie a befektetőknek: figyeli a folyamatokat és a környezettől teszi függővé a további döntéseket. A jegybank hitelességét − mutatott rá Sarkadi − csak erősítené, ha egyértelműsítené, hogy nem feltétlen egyirányú utcába lépett; a Fed is fenntartja mind a lazítás, mind a szigorítás lehetőségét.
A döntés eredményeként a magyar alapkamat csak hajszálnyival magasabb a lengyel rátánál, amely jelenleg 2,50 százalékon áll − vélekedett közleményében Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Szerinte a mostani lépéssel a jegybank nagy kockázatot vállalt fel. A januári forintgyengülés megmutatta, hogy stresszes nemzetközi környezetben az alacsony magyar kamat milyen sérülékennyé teszi a forintot − hangsúlyozta Bebesy.
Nem jöttek be a vészjósló forgatókönyvek
A kamatcsökkentési ciklus 2012 augusztusában kezdődött el, amikor 7 százalékról 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki rátát a monetáris tanács, amelyben többségbe kerültek az újonnan kinevezett tagok Simor András volt jegybankelnökkel és két alelnökével szemben. Az MNB-vezér 2013. márciusi távozásával és Matolcsy György színre lépésével a monetáris lazítás ugyanilyen ütemben − 25 bázispontonként − folytatódott, miközben tavaly augusztustól 20 bázispontos, majd idén januártól 15 bázispontos vágások következtek. Az egyes döntések meghozatalát minden alkalommal olyan elemzői vélemények kísérték, miszerint az MNB túlzott kockázatokat vállal. A vészjósló forgatókönyvek eddig azonban nem váltak valóra, a piacok azt igazolták, hogy indokolt volt a vágás, a gazdaságot pedig nagymértékben segítette az egyre alacsonyabb kamatkörnyezet, amelynek közvetett hatása a vártnál lényegesen jobb GDP-adatokban is tetten érhető.
Szerző:
