Tavaly decemberben született meg az Európai Bíróság azon ítélete, amely kimondta, hogy az uniós hozzáadottérték-adó szabályozásába ütközik a magyar áfatörvény egyik rendelkezése. Fő szabályként áfamentes exportügylet csak akkor lehetett áfamentes, ha az exportált áru az eladást követő 90 napon belül elhagyta az Európai Unió (EU) területét. Ha maradt, akkor az ügylet áfás lett, ez praktikusan 27 százalék adókülönbözet plusz ötven százalékig terjedhető bírság és késedelmi pótlék megfizetését jelenthette.
Az Európai Bíróság szerint önmagában nem gond, ha egy EU-tagállam határidőt tűz ki és szankciókkal él, ám az nem megengedett, hogy határidőkön múljon az áfabeli besorolás. Hiszen valami vagy így adózik vagy úgy, ezen a határidő esetleges túllépése nem változtathat. Az EU-jogba ütköző jogszabály alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az ítélet szerint jogtalanul állapított meg a 90 napon túl megvalósult exportértékesítések után adókülönbözetet, bírságot, valamint késedelmi pótlékot − mondta a magyar cég képviseletében Luxemburgban eljárt Gerey Ügyvédi Iroda irodavezető partnere, Gerey Ágoston.
Az ítélethozatal után a jogalkotó gyorsan lépett és szinte azonnal módosult is a vitatott passzus, ám a 2014. január 1-jén hatályba lépett új verzió − amely finomított az exportőröket eddig hátrányosan érintő szabályozáson − vitatható megoldást alkalmaz. A módosítás szerint az exportőrök továbbra is kötelesek ugyan az exportértékesítéssel érintett termékek után áfát felszámítani, ha túllépik a 90 napos határidőt, ám utólag az adóköteles számlát adómentesre módosíthatják, ha a kiléptetésre igazolhatóan sor kerül az eladástól számított 360 napon belül − mondta Gerey.
Elvileg ennek az új szabálynak is lehetne vizsgáltatni a konformitását az uniós joggal az Európai Bíróságon, amennyiben előállna az a helyzet, hogy egy exportáló cég által eladott áru − az exportáló cég szándékaitól függetlenül − több mint 360 napig az országban marad. Ez előfordulhat például akkor, ha az áruval kapcsolatban zárlatot rendelnek el vagy lefoglalják és emiatt az áru Magyarországon áll akár több mint egy évig. Azért az nyilvánvaló, hogy túl sok ilyen eset nem lesz.
A korábbi szabályozás szerinti 90 napos határidőből ugyanakkor nem volt nehéz kilógni, főleg azon exportra termelő cégek esetében, amelyek olyan harmadik országbeli társaságokkal üzleteltek, amelyek nem követték teljes precizitással az áfa és az adózás rendjéről szóló magyar szabályokat. Az ilyen ügyletek tipikusan úgy néztek ki, hogy az exportőr megállapodott a például ukrán vagy fehérorosz partnerrel, a termék átadásakor elkérte az áru ellenértékét, majd az áru felkerült a vevő kamionjaira. A felelősség, hogy az áru valóban elhagyta az országot, a vevőé volt, a szankciók azonban az eladót sújtották. Ez nem csoda, a hatóság csak a külföldi társadóhatóságok megkeresése útján tudna ukrán cégek után szaladgálni − az más kérdés, hogy a magyar cég sem nagyon tud mit kezdeni azzal, ha külföldi vevője szabályt vét. Kötbéreztetni szinte lehetetlen egy nem uniós partnert.
Akiket a múltban megbírságolt a hatóság, a 2013. december 19-ét követő 180 napos, jogvesztő határidőn belül kérhetik az ügy felülvizsgálatát a még el nem évült ügyekben, és kérhetik vissza a megfizetett áfát, illetve adóbírságot és kamatot. Érdemes idejében áttekinteni az ilyen ügyleteket és szükség esetén idejében jogi és ügyvédi szakértői segítséget kérni a szükséges dokumentumok elkészítéséhez, benyújtásához és a visszaigénylési folyamat teljes levezetéséhez − mutatott rá Gerey Ágoston.
Az Európai Bíróság ítélete nyomán igényt tarthatnak a befizetett adó visszatérítésére azok a cégek, amelyek az értékesített termékeiket az unió vámterületéről igazolhatóan kiszállították, ennek ellenére áfafizetési kötelezettségük keletkezett − foglalta össze Gerey. A lezárt ügyekben önellenőrzés, felügyeleti intézkedés, illetve korábban már lezárult peres eljárás esetében − ha bíróság előtt bukták az ügyet − esetleg perújítás keretében, új körülményre hivatkozva kérhetik a befizetett áfa, késedelmi pótlék és bírság visszatérítését, folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljárásban pedig hivatkozhatnak az Európai Bíróság ítéletére.
Szerző: F. Szabó Emese
