Januárban az egy évvel korábbival megegyező szinten állt a fogyasztói árszínvonal, decemberhez képest pedig átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak − közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Elsősorban a háztartási energiaárak húzták lefelé az inflációt, de az üzemanyagárak csökkenése, továbbá a ruházati cikkek szezonális kiárusítása is szerepet játszott a januári infláció alakulásában. A gyengülő forintárfolyam kedvezőtlen hatását tükrözheti, hogy a tartós fogyasztási cikkek ugyanakkor 0,3 százalékkal drágultak egy hónap alatt.
A Napi Gazdaság elemzői konszenzusa januárra 0,2 százalékos inflációt jelzett előre éves szinten. Elsősorban bázishatások húzták ennél is lejjebb a fogyasztói árindexet, mivel egy évvel ezelőtt meredekebben emelkedtek az üzemanyagárak és az élelmiszerárak bázisa is magas volt. A másik hatás a rezsicsökkentésé, amelyet tavaly januárban vezettek be, de a mérséklés nagyobb része csak februárban érvényesült a számlákban. Idén februárban emiatt ismét emelkedhetnek a fogyasztói árak, mivel az első rezsicsökkentés "átment" az adatokba, a bázis lesüllyed. Ennek hatását azonban tompítja, hogy egy évvel ezelőtt mind az üzemanyagok, mind az élelmiszerek árbázisa magas volt. Így az első félévben 0,5−1 százalék között ingadozhat az infláció − közölte lapunkkal Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az áprilisra bejelentett gázárcsökkentés hatása májusban lép be, június-júliusban viszont kiesik a szemétszállítási, a csatorna- és a vízdíjak csökkentése.
A második félévben kiesik a dohánytermékek árrésének tavalyi emelése, valamint a banki szolgáltatások díjainak megugrása, szeptember-októbertől viszont tovább mérséklődik az áram és a távhő ára. Így a második félévben egy százalék körül ingadozhat az infláció, majd decemberben felugrik 2,2 százalékra, a háztartási energiaárak csökkentése második körének kiesése, valamint az élénkülő belső kereslet miatt. A Takarékbank várakozása szerint az éves átlagos infláció egy százalék lehet.
Szerző: Wiedemann Tamás
