Idén biztosan nem kell az államnak a zsebébe nyúlnia és a jegybank veszteségeit átvállalnia, miután a múlt évet "több 10 milliárd forint nyereséggel" zárta a szervezet. A jegybank tegnap közölte az előzetes eredményt, ám részletes adatokat és a nyereség pontos összegét nem közölte. Az MNB 2012-ben még 203 milliárd forintos veszteséget irányzott elő 2013-ra, majd a deficit lehetséges mértéke márciusra már 110 milliárd forintra olvadt. Ebben az esetben a költségvetésnek 196 milliárd, illetve 103 milliárd forintot kellett volna megtérítenie, mivel az MNB eredménytartalékában még akadt egy 7 milliárd forintos tétel. Az új jegybanki vezetés − a törvényben rögzített elsődleges céljainak veszélyeztetése nélkül − kilenc hónap alatt elérte, hogy 2013-ban az MNB nyereséges legyen, ezzel mentesüljön a költségvetés a veszteség megfizetésének terhe alól − közölte a jegybank.
A veszteség elolvadásában közrejátszott az alapkamat csökkentése, amellyel mintegy 80 milliárd forintot "spórolt" a jegybank − a hétszázalékos rátához és a többi tényező változatlanságához képest. Segített az eredmény javulásában a PSZÁF és az MNB összevonása is, hiszen a felügyeleti szerv működése szinte minden évben pluszos, elsősorban a felügyeleti díjaknak, a PSZÁF által kiszabott bírságoknak és az igazgatási szolgáltatási díjaknak köszönhetően. A felügyeleti szervezet 2011-ben például 2,2 milliárd forint, 2012-ben pedig 2,6 milliárd forint pozitív eredménnyel zárta az évet. A harmadik és egyben legjelentősebb tétel legnagyobb valószínűséggel az állam részére történő devizaváltások árfolyamnyeresége lehetett.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a jegybanki vezetésnek egyelőre nem kell izgulnia a növekedési hitelprogram (nhp) költségei miatt. Az elemzői várakozások szerint ugyanis jelentősen ronthatja a tavaly júniusban elindított hitelprogram az MNB eredményét. A jegybanknak azért keletkezik költsége, mert az nhp-s hitelt nullaszázalékos kamattal adja a pénzintézeteknek, a jegybankmérleg forrásoldalán viszont ez automatikusan az alapkamat mellett kamatozó irányadó eszközben, a kéthetes MNB-kötvényben csapódik le, amely után a mindenkor érvényes alapkamat fizetendő. Az első két program költségét mintegy 50 milliárdra becsülik, bár az MNB szerint, amennyiben emiatt tényleg veszteséges lesz a jegybank, a "növekedési hatáson keresztül az állam várható nettó bevételei még az MNB költségeivel együtt is bőven pozitívak lesznek".
| Az MNB eredménykimutatása (milliárd forint) | |
| 2008 | −5,5 |
| 2009 | 65,5 |
| 2010 | −41,6 |
| 2011 | 13,6 |
| 2012 | −39,8 |
| 2013 | 10,0 feletti* |
| *az MNB több 10 milliárdos bevételt jelez előre | |
| Forrás: MNB |
Szerző: Wiedemann Tamás
