− A Stratis az év elején tette közzé átfogó, nemzetközi kitekintésű tanulmányát az informatikai területen várható változásokról. Ennek melyek voltak a legfontosabb megállapításai?
− Idén számos új megközelítéssel kell megismerkednünk az informatikában. Az infokommunikációs piac legfontosabb nemzetközi trendjeit és azok hazai megjelenését, hatásait vizsgálva elmondható, hogy a változások, trendek egyaránt érintik a munkavállalói oldalt, a fogyasztói-felhasználói réteget, valamint a munkaadói piacot. A legátfogóbb paradigmaváltást a digitális gazdaság és társadalom megállíthatatlan térnyerése váltja ki. A digitális technológiák egyre inkább minden iparág alapjait jelentik. Itt persze nem a fizikailag megjelenő hardverekre kell gondolni, hanem arra, ahogy a szoftverek egyik iparágat a másik után kebelezik be. Az üzlet digitális információkra való támaszkodása régóta elkezdődött és mintegy tíz éve a digitális információk mennyisége meghaladta az analógokét az üzleti döntéshozásban, teljesítmény mérésében.
− Mit jelent mindez a mindennapokban?
− A digitális technológiák alapjaiban alakítottak át iparágakat, gondoljunk csak a fotózásra. A digitalizálódás nyomán létrejöttek olyan, új üzleti modellek, ahol már nem az alaptevékenység teremti a fő értéket, hanem a hozzá kapcsolódó digitális információfeldolgozás és erre alapuló döntésoptimalizálás. Erre példa lehet az intelligens otthon, amelyben nem maga a fizikailag megjelenő fűtési rendszer a fő érték, hanem az okos termosztát, amely megtanulva a felhasználók szokásait, automatikusan állítja be a hűtést-fűtést és egyébként egy applikációval vezérelhető akár távolról, az okos telefonunkról. Egy nagyvállalat esetében pedig a változás azt jelenti, hogy ma már szinte minden büdzsé valahol it-büdzsé, minden cég technológiai cég, minden üzlet digitális üzlet. A szemléletváltásra még csak kevés szervezet kezdett el stratégiaváltással is átállni és szisztematikus felkészülésbe kezdeni, de elmondható, hogy egyre többen kezdik a jelentőségét felfogni, tudatosan elébe menni a változásoknak.
− Milyen új trendek várhatóak?
− Az idei évben rengetegszer fogjuk hallani az elsőre kicsit furának ható "Internet of Things (IoT)" kifejezést is. Az internetképes dolgok (tárgyak) még csak mindössze 1 százaléka van rákapcsolva a világhálóra jelenleg, a maradék 99 százalék pedig lépésről lépésre, de egyre nagyobb számban fog bekapcsolódni az online világba a hűtőszekrénytől a garázsajtóig. A digitális otthonok világa már a közeli valóság. Ehhez persze alkalmazkodnia kell majd az internetszolgáltatásnak is. Szintén viszonylag új keletű fogalom a Hybrid IT. A felhőalapú számítástechnika elterjedésével az internetszolgáltatók világa alapjaiban megváltozik: 2014-ben már nem lesz elég csupán tökéletes szolgáltatónak lenni, sokkal nagyobb szükség lesz megbízható internetbrókerekre, akik a szolgáltatók közül válogatva, cserélgetve tudnak kedvezőbb árakon és nagyobb megbízhatóság mellett internetet, adatforgalmat kínálni. Ez együttesen komoly piaci átrendeződést hozhat mind a hazai, mind a nemzetközi versenyben.
− Tehát a vezető vállalatok architektúratervezői számára is jelentős kihívást tartogathat az idei év...
− Igen, az üzleti stratégia, mint kiindulási alap mellett az üzlet által elvárt eredmények csak akkor érhetők el, ha nem csak az üzleti környezet, de a technológia felforgató változásait is sikerrel kezelni képes, kellően rugalmas keretrendszert tudnak kialakítani. Így a hazai piacon például már az egyébként konzervatívan működő banki szereplőknél is elindultak a publikus cloud szolgáltatásokat is beépíteni képes, korszerű architektúra kialakítását célzó projektek.
− Mi a helyzet más szektorokkal?
− A távközlési vállalatok számára a digitálisan összekapcsolt gazdaság egyértelműen a bevételnövelés lehetőségét jelenti. Annak érdekében, hogy a mobilitás, a felhő technológiák és a digitális média terepén sikerrel vegyék fel a versenyt a piac új szereplőivel, elsők között kezdtek üzleti folyamataik, architektúrájuk és háttérrendszereik jelentős átalakításába. A leginkább érintett vállalati terület, ahol a tavalyi évben nagy átalakítási projektek indultak, tapasztalataink szerint az ügyfélkapcsolat-kezelés, a termékfejlesztés és piacra vitel, valamint az értékesítés. Szintén érdemes kiemelni a közszférát. Nemzetközi szinten megjelent a digitális kormányzat koncepciója, ennek fókuszában azoknak a front-office funkcióknak a fejlesztése áll, amelyekkel az állampolgárok találkoznak. Hasonlóan a versenypiaci szereplőkhöz, ez az állami szektor számára is azt jelenti, hogy korszerű technológiákra kell és lehet alapozniuk többek között a nagy állami nyilvántartásokat. A piaci tapasztalataink alapján elmondható, hogy az elmúlt években az ilyen jellegű átalakítási projektek Magyarországon is elindultak és a következő években komoly eredményeket érhetnek el.
− A tapasztalatok szerint az ügyfeleiknél mennyire vannak tisztában az új kihívásokkal?
− A mi ügyfeleink elsősorban a már említett három szektorból: bankok és biztosítók, távközlés és közszféra kerülnek ki. Az általunk ismert szereplők kivétel nélkül felismerték, hogy nem hagyhatják figyelmen kívül az üzlet, a társadalom digitálissá válását. A tavalyi tanácsadási megbízásaink súlypontjai visszatükrözik ügyfeleink e fejlődési szándékát. Így kiemelt projektjeink között megtalálható a megújuló it és operációs stratégiakészítés és megvalósítás támogatása, architektúra és nagy alkalmazások korszerűsítése, adattisztítás és törzsadatkezelés bevezetése valamint az it-biztonság folyamatos fejlesztése.
Szerző: Napi Gazdaság
