Az elmúlt harminc-negyven évben focipályák sokasága szűnt meg Magyarországon, helyükön plázák és benzinkutak épültek. A helyzeten változtatni kellett, ezért a 2012−2013-as években 187 focipályát adtunk át, az idén 120-at, 2016 végéig pedig összesen ezer készül el − mondta tegnap Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szóvivője. Nyolcvan százalékban kisebb pályákról, iskolaudvarokról van szó, amelyek fontos szerepet töltenek be a közösségépítésben és az utánpótlás-nevelésben. Hogy megindult valami, azt a szóvivő szerint jól mutatja, hogy három év alatt kétszázezerre duplázódott az igazolt labdarúgók száma. Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója rámutatott: 2011 óta a korábbi tízmilliárd forinttal szemben évente plusz 25 milliárd forint forrást kap a magyar labdarúgás a társasági adókedvezmény (tao) révén. (A taóból a labdarúgás mellett még négy kiemelt látványsportág, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda és a vízilabda részesül − a szerk.) A sportszervezetek ezeket a pénzeket hívhatják le az infrastruktúra és az eszközparkjuk fejlesztésére, felújításokra, illetve az utánpótlás korú játékosok és edzőik létszámának növelésére is. A nyugat-európai mércével mérve nem kiugróan magas büdzsével bíró AS Roma csapata 35 milliárd forintnyi euró bevétellel rendelkezik, annyival, mint az egész magyar labdarúgás − szolgált összehasonlítással Roskó Zoltán.
Szerző: Csákó Attila
