Ha Izrael a start-upok tipikus országa, akkor Tel-Aviv a start-upok városa. Hétszáz feletti a start-up cégek száma, az izraeliek 46 százalékának felsőfokú végzettsége van (ezzel az ország az OECD tagállamainak rangsorában Kanada − 51 százalék − után a második helyen áll). Az innováció bőséges utánpótlásra számíthat, hiszen a város lakói harmadának az életkora 18 és 35 év között van. Ez kulcsfontosságú bázis, a csúcstechnológiában élen járó nemzetközi cégeknek kényelmes helyzetet teremt, nincs olyan ágazat, amelyben ne találhatnának magasan képzett munkaerőt. Az idetelepült, informatikában, kommunikációban és internetes technológiában működő több mint ezer hazai és nemzetközi cég választásában ez volt az egyik döntő szempont.
Politikai ciklusokon ível át a fejlesztés
Tel-Aviv vezetése felismerte, hogy míg a turizmusban a verseny egészséges, egymást kiegészítő és kölcsönös forgalmat, érdeklődést generál, addig a vállalkozók, befektetők, oktatási intézmények, piaci szereplők, technológiák, kutatók, nemzetközi intézmények szempontjából már éles verseny van a városok között. Erre nem lehet eléggé korán felkészülni, hiszen a kezdeményezések beérése, a siker, a visszaigazolás esetleg csak években mérhető, az ebbe invesztált pénz megtérülése nem alkalmazkodik a politikai ciklusokhoz. Az innováció, a vállalkozás szellemiségének felkarolása ugyanakkor vitán felül álló politikai program, a közös érdek nem szorul magyarázatra, könnyű vele mozgósítani.
Tel-Avivban a csúcstechnológiára épülő vállalatoknak közel kétharmada start-up, vagyis a technológiai fejlesztés korai szakaszában jár, legyen szó akár egy új ötletről vagy egy termék továbbfejlesztéséről. Ez a magyarázata annak, hogy csaknem negyedük mikro- vagy kisvállalkozás, 1−4 alkalmazottal. A szektor azonban összesen 31 ezer embernek kínál munkát, egytizedüket tíz nemzetközi cég foglalkoztatja.
Orosz zsidó, sereg, wifi...
A start-up vállalkozások fele átlagosan öt év alatt jut el a lezárásig, ami igen dinamikus folyamatról árulkodik, beszédes adat, hogy 2007 és 2011 között 70 tel-avivi start-up cég exitje hárommilliárd dollárt hozott a konyhára a tulajdonosoknak és a befektetőknek. A térség fejlett műszaki infrastruktúrája lényegében ugródeszkaként szolgált elsősorban a kereskedelem, egészségügy, közösségi hálózatok, oktatás, szórakoztatóipar, közlekedés és az energiafelhasználás területein aktív vállalkozásoknak.
Az izraeli start-upok kiugró sikerei kapcsán általában három tényezőt emelnek ki: az orosz zsidók kilencvenes évek elején megindult tömeges bevándorlása hatalmas, nagyon jól felkészült mérnöki apparátust hozott az országba, akik páratlan ambícióval igyekeztek bizonyítani rátermettségüket. A másik fontos, "titkos" elem a hadsereg szerepe. Bár általában az egyetemi tanulmányok előtt kell megkezdeni a hároméves katonai szolgálatot, a sereg ennek ellenére képes különleges szakmai képesítést is nyújtani, de ennél is lényegesebb, hogy kialakul az életüket döntően befolyásoló személyes hálózat és ez a kapcsolati tőke évtizedekre meghatározza karrierlehetőségeiket, akár az akadémiai, vállalkozói-üzleti vagy az államigazgatási szférában. Mindezek azonban nem érvényesülhetnének ilyen hatékonysággal a város infrastrukturális támogatása nélkül. És ennek ugyanúgy része a széles körben elérhető ingyenes wifi, mint a start-upokat felkaroló inkubátorlánc, ahol kellő szakmai (jogi, számviteli és egyéb) segítséget kapnak a cégek. Miután pedig a város gondoskodik a vállalkozók koncentrációjáról, lényegében tálcán kínálja a kockázati tőkebefektetőknek az elképzelhető projekteket. Hiszen a tőke állandóan keresi az új, hamar megtérülő befektetési lehetőségeket, és az innováció ilyen: aki időben felismeri a piacon még ismeretlen technológiát, az számíthat a busás "jutalomra" is. Persze nem véletlenül kockázati a tőke: a bukás veszélye nélkül nagy profit sincs. A város további támogatása a szoftverfejlesztőket érinti, az úgynevezett szoftverház minősítést elnyerő cégek jelentős adókedvezményben részesülnek.
NNG-siker: garázsból az autógyárba...
Igazi magyar−izraeli sikertörténet az NNG (korábban Nav N Go), amelynek elnöke, David Wiernik úgy fogalmazott, a magyar mérnökök a világ legjobb navigációs szoftvereit fejlesztik, de − az izraeliek szerencséjére − nem értenek a kommunikációhoz és a nemzetközi marketinghez, nem tudják, hogyan kell eladni a terméket. Wiernik 1991-ben megszerezte a Garmin navigációs készülékek nemzetközi forgalmazásának jogát, de tudta, hogy a termék fejlesztésre szorul, például szoftvere nem volt képes az izraeli térképet megjeleníteni. Így bukkant Budapesten a videojátékokat készítő Balogh Péterre és munkatársaira, akik megoldották a problémát. Wiernikkel pillanatok alatt céget alapítottak, Balogh a mai napig ügyvezető és az azóta eltelt csaknem tíz esztendőben sikert sikerre halmoztak. A kis garázscégből mára a világ egyik legelismertebb navigációsszoftver-vállalata lett. Wiernik úgy magyarázza az együttműködés titkát, hogy "két pont között ugyebár a legrövidebb út az egyenes − kérdezzen meg egy izraelit, ő mindig tudni fogja, hol lehet levágni... Mi nem ismerjük a lehetetlent, a szótárunkból hiányzik a nem".
A NavFusion a jövő
Az üzletembernek nem természete a kérkedés, de nem is titkolja elégedettségét a magyarokkal: "pillanatok alatt meghódítottuk a világot, 2005-ben még csak 100 ezer euróért adtunk el, 2006-ban már a piac harmadik legfontosabb szereplőjeként 8,5 millióért, 2007-ben pedig 41 millió euró volt a forgalmunk, dőlt hozzánk a pénz" − fogalmaz. Wiernik azonban tudta, hogy a sikeres cégvezetőnek több lépéssel a konkurencia előtt kell járnia. A 2008-as válság idején váltásra volt szükség: "korábban a személyes navigációs készülékekre koncentráltunk, de láttam, hogy jönnek majd az ingyen kínált navigációk, a Google meg a többiek a mobiltelefonokon adnak ingyen szolgáltatást, más területen kell felvennünk a kesztyűt". Az autóipar felé fordultak, két éven át mindent a fejlesztésekbe öltek, mert abból indultak ki, az autók GPS-e olyan elengedhetetlen tartozék lesz, mint egykor az autórádió.
A felismerés bevált, a legnagyobb autógyárakkal működnek együtt a Renault-tól a Chrysleren át a Toyotáig, és a világon egyedüliként beszállítói lettek Japán hazai autópiacának is. 32 térképkészítővel működnek együtt és ötven nyelven készülnek a navigációs szoftverek.
Ma a gépjárművekbe utólag beépített GPS-ek világpiacának 65 százalékát uralják, az előre beépítettnek a negyedét. A már aláírt szerződések szerint pedig 2015-re globális piaci részesedésük előbbiben eléri a 80 százalékot, utóbbiban a 40-et.
Wiernik szerint a jövőt a cég legújabb fejlesztése jelenti, a NavFusion az autó fedélzeti navigációs készülékét kapcsolja össze az okos telefonnal. A jövőre megjelenő termék annyiban forradalmi, hogy állandóan szinkronizálja a két készüléket, vagyis az okos telefonon lévő adatokat automatikusan betáplálja a fedélzeti műszerbe, legyen az telefonszám, cím vagy éppen az internetről letöltött térképfrissítés. Az okos telefonok integrációjától azt remélik, hogy a következő öt esztendőben megháromszorozza a cég árbevételét.
Mindenki magyar...
Az Izraelben felkeresett start-up és innovációs cégek szinte mindegyikénél pillanatok alatt kiderült, hogy vezetőik, tulajdonosaik között vannak magyar származásúak. Mint például a Rainbow Medical társtulajdonosa és ügyvezetője, Joszi Grosz, aki Budapestről szüleivel vándorolt ki Izraelbe. Az egykor a hadseregben repülőmérnökként szolgált feltalálónak közel 600 bejegyzett szabadalma van, és cégét főként a gyógyászati találmányainak hasznosítására, kifejlesztésére alapították öt éve. Befektetőként is működnek, rendszeresen karolnak fel új technológiákat, amelyeket start-up vállalatokban realizálnak, ilyen például az egyik legígéretesebb, a Nano Retina, amely új eljárással adhatja vissza a látást.
Sertésben már működik
Az egyelőre kísérleti, de előrehaladott stádiumban lévő bionikus szem a retinára beültetett mikroprocesszor, amely az agy képfeldolgozó központjába küld jeleket és így korrigálja a retina sérülése okozta vakságot. Egy jelenleg már alkalmazott eljárás kezdetleges, inkább csak homályos árnyképet jelenít meg, a Nano Retina ehhez képest egy 576 pixeles képet hoz létre, ami tv-nézést, olvasást is lehetővé tesz − majd... Egyelőre sertésszemen kísérleteznek laboratóriumban és két esztendőn belül ígérik az áttörést, az emberi alkalmazást. Ami forradalmi, az a chip beültetése a retinára, alacsony komplikációs veszéllyel, az úgynevezett minimál invazív műtéti technikával, ami alig fél órát vesz igénybe és helyi érzéstelenítéssel végezhető. A chip energiaellátásáról a szemüvegre erősített készülék gondoskodik, amely infravörös lézersugarat bocsát ki. Az eredmény kétdimenziós, fekete-fehér kép, és Grosz azt ígéri, hogy költsége nem éri el az Egyesült Államokban a betegbiztosító által megtérített 120 ezer dollárt, amibe a jelenlegi, kezdetlegesebb eredményt hozó, négyórás műtét kerül.
Könyvtárból inkubátor...
Üresen tátongnak a könyvtárak, az internet elcsábította az olvasókat − a kép ismerős, a megoldás azonban újszerű. Tel-Aviv városvezetése három évvel ezelőtt, miközben megőrizte a könyvtár egy részében a klasszikus kölcsönzés lehetőségét, a helyiség nagyobbik részében munkaszigeteket alakított ki, amelyek méltányos összeg fejében, havi 250 sékelért (15 000 forint) fél évre kibérelhetők. A szolgáltatásért számítógép, internet jár, és akik igénybe vehetik, mind start-up vállalkozók. Az infrastruktúra része még egy konferenciaterem is, összesen pedig húsz vállalkozásra kész, valamilyen ötletet dédelgető fiatal láthat neki elképzelése valóra váltásának. Első hallásra inkább tűnik egy szociális munkás közösségfejlesztő ötletének, de a fiatalokkal beszélgetve rögtön kiderül, hogy a projekt több annál. Olyan, mint egy munkahely − sokaknak valóban ez az első "állásuk" (még ha munkabér helyett ők fizetnek is), és bár többen is azt mondják, hogy tulajdonképpen ezzel az erővel otthon is dolgozhatnának, inkább választják az inkubátort, mert fegyelmezi őket a napi ritmus, hogy reggel bejönnek és tényleg a projektjükön farigcsálnak. Az inkubátor, amellett, hogy praktikus könyvelési, jogi tanáccsal is ellátja őket, megteremti a vállalkozás légkörét, hiszen cégalapításra éhes fiatalemberek találkoznak itt nap mint nap, megismerkednek egymás sziporkázó ötleteivel is, megoldást kaphatnak problémáikra is, amiből akár gyümölcsöző együttműködés is kialakulhat.
Nyelvtanulás új módszerrel
Kedveli a "könyvtár" légkörét Guy Bar-ner is, aki barátjával vágott bele a rajzfilmes nyelvleckeírásba. Olyan életszerű helyzeteket, párbeszédeket teremtenek, amelyek egyrészt automatikusan generálják a szókincs bővítését, másrészt a rajzfilmes megjelenítéssel feledtetik a nyelvtanulás egyhangúságát. Egyszerre lehet audio és vizuális, a szereplők szövegei olvashatók is. A rajzfilmet egy grafikus társuk készíti, ők ketten az általuk ismert, beszélt nyelveken írják a "forgatókönyvet". Üzleti tervük része, hogy az első óra tananyagát ingyen kínálják honlapjukon, és remélik, hogy az európai partnerekkel, sok nyelven közösen elindított vállalkozás hamar "termőre" fordul.
Kockázati tőke
A tény, hogy az inkubátor koncentrálja az induló vállalkozókat, megkönnyíti a kockázati tőkebefektetők életét is. Az alapok éles szemű munkatársai sűrűn keresik fel a könyvtárat, tájékozódnak a projektekről. Ritka, hogy ebben a fázisban máris lecsapjanak a kezdőkre, de miután a verseny is nagy, nem akarják elszalasztani szerencséjüket sem. Egy-egy alap több tucat start-upban van benne, és a sikeresebbek két-három év után már jó haszonnal értékesítik a céget, bár arra is van példa bőven, hogy nem válnak meg az aranytojást tojó tyúktól.
Szerző: Fóti Tamás
