Érzékelhetően jobb hangulatú volt a Virág Judit Galéria téli árverése a teli Kongresszusi Központban, mint néhány héttel korábban az őszi aukció. A nagy értékű képek is gazdára találtak, nem egy közülük becsérték fölött. Kevés tétel maradt vissza, inkább az este vége felé járt így néhány, köztük az utolsóként kalapács alá kerülő Vaszary-festmény, a katalóguscímlapon is reprodukált Alassio-i tengerpart. Az utóbbi idők tendenciájának megfelelően Virág Juditéknál is sokasodnak a telefonos licitálók, és hasonlóan a többi házhoz, itt is sok új vevő bukkant fel Szlovákiából.
Az 1906-os milánói világkiállításra készült, tízmillió forintos rekordáron induló Zsolnay-váza (képünkön jobbra) különleges szépsége mellett ipartörténeti emlék, ez is indokolta védettség alá vonását (az eljárás most indult el, hiszen ez a műtárgy eddig külföldön volt). Az Apáti Abt Sándor tervezte, gránátalmafa körül táncoló nőalakokat ábrázoló, eozinmázzal bevont pirogránit szecessziós váza licitje a Zsolnayk esetében aukciós rekordot jelentő 19 millió forintig tartott. Leütése után a pécsi Janus Pannonius Múzeum jelezte, hogy él elővásárlási jogával, így ez a ritkaság a Zsolnay Múzeumba kerülhet. Az árverés legdrágább festménye Nemes-Lampérth József Városligeti részlete lett, árát a 30 milliós kezdésről 50 millió forintig licitálták fel. Igazi meglepetést okozott Vaszary János Nő, virágos kalapban című vászna (képünkön balra): hatmillióról indult, 10−15 milliós becsértékkel, de sokan szerették volna megszerezni, így alakult ki a régi szép időket felidéző 40 milliós leütés. Vaszary egyébként is az este egyik slágere volt − dacára a visszamaradásnak −, egy tussal rajzolt 1910-es hátaktjáért például 1,1 millió forintot fizettek 120 ezres kikiáltási ár után. Gulácsy Lajostól két különleges kép is szerepelt a kínálatban, a Legenda (Trisztán és Izolda) 36 millió forintért, a finom női portré, a Firenzei lány pedig becsértékét meghaladva, 13 millió forintért került új tulajdonoshoz. Paál László Szélfútta fák című festménye, az életmű eddig ismeretlen darabja, 26 millió forintért kelt el, éppen a becsértéksáv közepén. (Ezen a Virág-árverésen a leütési árak pontosabban beleestek a becsérték sávjába, mint az eddigieknél.) Ugyanennyiért ütötték le Dénes Valéria Lelátás az István toronyból című nagybányai vedutáját. Szinyei Merse Pál Vadrózsabokor című tájképe 17 millió forintért talált vevőre, tízmillióval meghaladva kikiáltási árát.
Mednyánszkytól több kép is volt, köztük talán az Uszályok volt a legszebb − ez 12 millió forintért kelt el, kezdő árát megduplázva, de a Menekülők című háborús képért is tízmilliót adott valaki.
Kádár Béla örök sláger a Virág Judit-aukciókon, most a Három grácia című papíralapú gouache képének végső ára emelkedett jóval a becsértéke fölé, míg végül megállt 16 millió forintnál. Mattis-Teutsch János 1918-as Hajladozó fák című papírlemezre festett olajképének 16 milliós leütési ára is a becsértéke fölött volt. Lakner László Hajógyári hegesztők című műve 9,5 milliós árával szintén becsérték fölött végzett, miután kevesebb mint a harmadáról indult.
Szerző: Jankó Judit
