− Milyen hatása lehet a Takarékbankra és az egyes takarékszövetkezetekre a szektor átalakítása, a centralizált működés?
− A legfontosabb hatás az lesz, hogy az új törvényi szabályozás nyomán jelentősen megerősödik a takarékszövetkezeti integráció versenyképessége. A szektor most is fontos szereplője a bankpiacnak, az elmúlt években azonban − a decentralizált működési modell eredményeként − sok esetben nem tudtak kellő gyorsasággal és hatékonysággal megszületni egyes stratégiai, illetve üzleti döntések, nem jött létre az egységes piaci arculat és a kereskedelmi bankokkal versenyképes fellépés. Az elmúlt két évtizedben a szektor piaci részesedése ezért 4-5 százalékra csökkent, a takarékszövetkezetek száma megfeleződött, ami szükségessé tette az átalakítást.
− Hogyan jellemezhetők a szektorban jelenleg zajló átalakulások?
− Az átalakítás folyamata alapvetően négy pilléren nyugszik. Az első − és talán legfontosabb − az egyetemleges felelősség, hiszen ez teszi lehetővé a szektorban lévő tőke jelenleginél jóval hatékonyabb csoportszintű felhasználását. Ez önmagában is jelentősen megnöveli a szövetkezeti hitelintézetek piaci bővülésének lehetőségeit. A második pillér a működést egységesítő alapvető szabályzatok megalkotása és bevezetése, e körbe tartoznak többek közt a kockázati stratégia és a prudenciális, valamint a számviteli és belső ellenőrzési szabályzatok. A hatékonyabb működés és az egységes piaci fellépés elengedhetetlen feltétele az alapvető szabályzatok egységes rendszere, ennek kialakítását követheti a harmadik pillér, a közös üzleti stratégia, üzletpolitika és marketingpolitika megalkotása és megvalósítása. Ki kell alakítanunk az egységes üzleti stratégiai irányokat, az egységes termékek és szolgáltatások körét, valamint az egységes piaci fellépés egyik alapvető feltételét, a közös arculatot. Negyedik pillérként az integráció informatikai struktúráját is egységesíteni kell, annak érdekében, hogy ezzel is növeljük üzleti folyamataink hatékonyságát.
− Mennyiben alakul, alakult át ezzel a Takarékbank és a szövetkezeti hitelintézetek viszonya?
− A Takarékbank a szektor központi bankjaként a korábbinál lényegesen nagyobb szerepet kap az integráció folyamatainak alakításában. Ugyan korábban is felelős volt az üzleti koordinációért, e feladata végrehajtásához most az eddigieknél jóval erősebb felhatalmazást és eszközrendszert kapott − ez óriási lehetőséget és egyben felelősséget is jelent, hiszen az új modellben a Takarékbank 122 szövetkezeti hitelintézet üzleti stratégiájáért felel. Célunk, hogy egy új, hatékony működési modellel három-öt éven belül megduplázzuk vagy megháromszorozzuk a szektor piaci részesedését.
− Az egyes hitelintézetek korábbi önállóságából mennyi maradhat meg a gyakorlatban? Mi lesz a tulajdonosokkal?
− A szövetkezeti hitelintézetek továbbra is magántulajdonban lévő, önálló jogi személyek, ez a jövőben is így marad. Az új működési modell eredményeként egy egységesen működő, egységes arculatú, a piacon egységesen megjelenő integráció jön létre. A centralizáltabb működés, az egységes szabályzatok és folyamatok bevezetése természetesen csökkenti a helyi működés szabadságfokát, de összességében növeli a rendszer működésének hatékonyságát és biztonságát. A részjegytulajdonosok is jól járnak, hiszen a hatékonyabb, versenyképesebb, biztonságosabb működés várhatóan nagyobb nyereséggel jár majd.
− Mikorra várhatók az első látható eredmények? A Matolcsy György MNB-elnök által a napokban említett külföldi banki kivonulásokból hogyan profitálhatnak a takarékok?
− Az átalakítási folyamat első eredményeit szerintem már a jövő év első felében látni fogjuk és a jövő év végére kialakulhat a teljesen új működési struktúra. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen átalakítás üzleti eredményei is láthatóvá váljanak, idő kell − 2015-ben várható, hogy üzleti számainkban is jelentkezik majd a pozitív hozadék. A jelenlegi piaci rész három-öt éven belüli duplázása-triplázása ambiciózus, ugyanakkor reális cél, aminek elérését a jelenlegi banki piaci környezet is segíti, hiszen több versenytárs aktivitása jelentősen csökkent, néhány szereplő a piacot is elhagyhatja. Az új, hatékony működési modell létrejöttével a szövetkezeti hitelintézeti rendszernek minden adottsága megvan a fenti cél eléréséhez, így az ország egyik legnagyobb hálózatával és piaci részével bíró pénzügyi szolgáltatója jöhet létre.
− Vannak különösen preferált szegmensek ebben a növekedésben?
− A lakossági, a vállalati és az önkormányzati ügyfélszegmensben egyaránt szeretnénk tovább erősíteni jelenlegi piaci pozícióinkat, a kkv-kört említeném elsőként, itt kiemelten bővítenénk a jelenlétet, az agráriumban pedig a hálózat vidéki beágyazottsága okán látunk komoly lehetőséget a további piaci térnyerésre.
− Mennyibe kerül és milyen formában módosítja az integráció működését a Magyar Posta Zrt.-vel létrejött együttműködés? A postákon lesz bankfiók vagy a leveleket adhatjuk fel a szövetkezeti fiókokban?
− A Posta és a takarékszövetkezeti szektor stratégiai együttműködése számos üzleti és egyéb lehetőséget rejt magában többek közt az informatika, az üzemeltetés, a bankbiztonság vagy éppen a keresztértékesítés területén. Két ilyen óriási, országos hálózattal bíró szervezet lehetséges együttműködési területeinek feltérképezése és az együttműködés pontos tartalmának és formájának kialakítása azonban időt vesz igénybe, jelenleg ez folyik.
− A kormány nemrégiben megjelent rendelete alapján március végéig el kell adnia az MFB Zrt.-nek, illetve a Postának is a Takarékbankban meglévő − összesen 55 százalékos − részesedését. Mi indokolhatja a gyors értékesítést, ha az integrációs folyamat csak a következő években zárul?
− A kormány kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy az állam tulajdonosi pozíciója a szektorban csupán átmeneti lesz. A törvény júliusi elfogadása óta ugyanakkor gyökeres változások történtek: létrejött a szektor versenyképes működésének alapja, a szövetkezeti hitelintézeti integráció megújításának, biztonságos és prudens működésének jogi és anyagi feltételrendszere. Vélhetően ezért döntött úgy a kormány, hogy el kell indítani az állami tulajdonrész értékesítésének folyamatát, hiszen a megkezdődött változások már nem fordíthatók vissza, vagyis az MFB és a Posta Takarékbankban levő részesedésének értékesítése nem befolyásolja a már elindult átalakítási folyamatokat és az új működési modell végső kialakítását. A kormányhatározat szerint az MFB részesedését a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetében nem értékesítik, így fennmarad az állami jelenlét az átalakulás folyamatában.
Szerző: Leszák Tamás'Nagy László Nándor
