Mottó
Minden recesszió véget ér egyszer és az innováció teszi lehetővé a vállalatok számára, hogy megerősödve kerüljenek ki belőlük.
Gordon Moore, az Intel társalapítója
Hatodik alkalommal jelenik meg a Napi Gazdaság először 2008-ban kiadott innovációs évkönyve. Célunk, hogy a kiadvány innovációs szempontból számba vegye az év legfontosabb eseményeit, megkérdezze és bemutassa a szektor életének alakulásában kulcsszerepet játszók legalább egy részét, emellett hasznos alapinformációkat is közöljön az olvasókkal.
A kutatás-fejlesztés és az innováció (k+f+i) továbbra is és egyre izgalmasabb időszakát éli itthon és Európában is, a válság mind erősebben mutat abba az irányba, hogy a tudásalapú, magas hozzáadott értéket teremtő tevékenységek helyzetét, finanszírozását és jövőképét átgondolják, megreformálják a döntéshozók. A k+f+i-korszakváltás Magyarországon is elindult, a kormány az elmúlt három évben jelentősen átalakította a kutatás és innováció intézményrendszerét, finanszírozási szabályait − a következő időszak legfontosabb kérdése, hogy elindul-e a várt nagy ívű fejlődés, kialakul-e a k+f kapacitások kritikus tömege, ami az uniós források megszerzéséhez szükségeltetik. A kormány ennek érdekében elfogadta a Nemzeti kutatás-fejlesztési (k+f) és innovációs stratégia 2020 című dokumentumot. A magyar gazdaság szempontjából kiemelten fontos, hogy hosszabb távon csak a magas színvonalú oktatás és k+f+i javíthat a versenyképességen, valamint abban, hogy az ország megközelítse Nyugat-Európát.
A recessziós időszakok általános jellemzője, hogy a nehéz periódusokban is fejlesztő vállalatok maradnak − könnyebben − talpon, illetve azok, amelyek a javulást jelző időszakokban sem állnak meg, hanem tovább növelik innovációs és kutatás-fejlesztési aktivitásukat. Az EU is kiemelt területként kezeli ezt a kérdést, a tagországokat arra ösztönözve, hogy 2020-ra GDP-jük három százalékát ilyen célokra fordítsák. Az innováció és a kutatás növekedési és munkahely-teremtési hatásai elvitathatatlanok, becslések szerint e részarány teljesülése több millió munkahelyet teremthet, az unió éves GDP-jét pedig csaknem 800 milliárd euróval növelheti.
A következő, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszak k+f keretprogramja, a Horizont 2020 nemrégiben indult el, az első két évben 15 milliárd euró hívható le a reálértéken számolva a jelenlegi keretnél mintegy 30 százalékkal nagyobb, 80 milliárd euró összköltségvetésű keretből. A program célja, hogy Európa gazdaságát egyre inkább tudásalapúvá tegye, illetve az, hogy a mindennapi életet befolyásoló kérdésekre találjon megoldást − tizenkét olyan kiemelt terület tartozik e körbe, amelyekre 2014 és 2015 során a legtöbb intézkedés összpontosul majd, így például a személyre szabott egészségügyi ellátás, a digitális biztonság és az "intelligens" városok. A források döntően európai szintű versenyben szerezhetők meg, a küzdelemben pedig csak azon országok számíthatnak jelentős bevételekre, amelyek cégei is aktívak, valamint eredményesek k+f+i-ben.
Magyarországon 2013 sok szempontból a fiatal újítókról, start-upokról szólt, akik közül többen már most nagy sikereket tudhatnak magukénak, a különböző versenyeken és egyéb nemzetközi megmérettetéseken elért eredmények pedig azt jelzik, az aktivitás a jövőben csak erősödhet. Mindehhez természetesen a szemléletmódnak is változnia kell, a szereplők azonban optimisták, bár azt is látják, van még mit tenni a további sikerek érdekében.
Leszák Tamás szerkesztő
Szerző: (NAPI)
