A tervek szerint 2015 végére készül el a Szeged melletti Öthalomban az ELI-ALPS lézeres kutatóközpontnak otthont adó épületkomplexum. Az ELI 2016-ban kezdheti meg tesztüzemét, az éles üzem pedig 2018-tól várható − a központban mintegy 250-en dolgoznak majd: a 150 tudományos munkatárs és mérnök mellett 40 technikus, szakmunkás, menedzser és adminisztratív dolgozó felvételével számolnak. A beruházás a létesítményhez közvetlenül kapcsolódó munkahelyeken kívül a szélesebb régióban is új munkalehetőségeket generál többek között beszállítók számára, valamint üzleti és vendéglátói szolgáltatásokra. Az évente várhatóan több száz hazai és külföldi kutatónak különleges mérési lehetőségeket biztosító intézménytől számos alapvető tudományos eredményt várnak, a beruházás lökést adhat a magyarországi tudományos életnek is. Ez lesz az első olyan civil kutatási infrastruktúra, amely kifejezetten csúcstechnológiájú lézereken alapul.
A tudományos csapat toborzása már hónapok óta folyik − mondta a Napi Gazdaságnak Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A tudományos menedzsment kinevezése után "lefelé" épül tovább a csapat, a mintegy 150 külföldi és magyar kutató alkotta stáb nagyjából fele nem kifejezetten a lézerekkel, hanem elsősorban a lézerek alkalmazásával foglalkozó egyéb területről érkezik majd. A stáb fiatal szakembereinek képzése mára több lábon áll Lehrner szerint, a tudományos-technológiai berendezések tervezését, illetve építését elnyerő cégekhez és kutatóintézetekbe küldik a kollégákat, akik így részt vesznek az építésben és a tesztelésekben, az elkészült berendezésekkel együtt pedig hazatelepülnek.
A beruházás során magyarországi forrásokat is felhasználnak a 2011 óta zajló hELIos és TÁMOP-programokon keresztül. Az előbbi a szakterület által érintett itthoni felsőoktatási és kutatóintézmények kutatási infrastruktúráját fejlesztette, valamint közös gyakorlati képzési programokat valósított meg, míg az utóbbira példa az "Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra" című TÁMOP-projekt, amelyen 2013 tavaszán a Szegedi Tudományegyetem vezette konzorcium 1 milliárd 50 millió forint, száz százalékban vissza nem térítendő támogatást nyert el az Európai Uniótól.
Idén nyáron megalakult a Lézertechnikai Platform, amely a felsőoktatás, a lézeres ágazatban működő itthoni cégek, kutatóintézetek, valamint az ELI-ALPS között biztosítja majd a folyamatos konzultációt. A program kiemelt célja az ELI-ALPS-hoz köthető, a lézerek és az azokon alapuló kutatási módszerek magyar és idegen nyelvű képzésének korszerűsítése a partnerintézményekben, illetve az ágazati munkaerő-piaci igényekhez igazítása és fényforrások megismertetése a kutatókkal. A projektet a Szegedi Tudományegyetem vezetésével a Pécsi Tudományegyetem, az MTA debreceni Atommagkutató Intézete, valamint a Kecskeméti Főiskola alkotta konzorcium hajtja végre, az együttműködő partnerek között szerepel az ELI-HU Nonprofit Kft. mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Debreceni Egyetem, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, valamint számos hazai mikro- és kisvállalkozás.
Az ELI-HU emellett oktatási-képzési megállapodást írt alá az Egyesült Királyság két vezető műszaki egyetemével, a glasgow-i Strathclyde Universityvel és a londoni Imperial College-dzsel, de hasonló megállapodásokat készítenek elő francia, német, olasz és görög kutatóintézményekkel és egyetemekkel is.
Osvay Károly, az ELI-HU kutatási technológiai igazgatója szerint Magyarországon összesen mintegy kétszer annyi lézerfizikus dolgozik, mint amennyit az ELI-ALPS-ba várnak. Kényelmes megoldás lenne, de nem lehet cél a teljes magyar lézerfizikusi állomány Szegedre csábítása, hiszen ezzel lefejeznék a kutatási és oktatási infrastruktúrát. A teljes tudományos személyi állomány fele más tudományterületekről érkezik, e létszám egy részére azonban nincs vagy alig van az országban dolgozó szakértő − ezért markáns vonal a toborzásban a külföldi kutatók elérése. Az ELI lézeres kutatóközpont tudományos igazgatója, Dimitris Charalambidis görög, az egyik osztályvezető, Giuseppe Sansone olasz, míg az eddig kinevezett további vezető kutatók között németeket, olaszokat és oroszokat is találunk. Számos további senior kutatói pozícióba érkeznek jelenleg is külföldről, zömmel európai országokból szakemberek.
Szerző: (Napi Gazdaság)
