A Horizont 2020 (H2020), az Európai Unió hétéves kutatás-fejlesztési és innovációs programja, a 2020-ig tartó keretprogram a közösség történetében már a nyolcadik lesz és minden eddiginél nagyobb költségvetéssel, 80 milliárd euróval gazdálkodhat majd. A H2020 alapvetően három kezdeményezést, a keretprogramot (Kutatási Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram), a CIP programot (Versenyképességi és Innovációs Keretprogram) és az EIT-t (a budapesti központú Európai Innovációs és Technológiai Intézet) foglal már magába. Az új keretprogram koncepciója a gazdasági válság kontextusában született és így legfontosabb célja az unió versenyképességének erősítése, a növekedés beindítása. A kutatás-fejlesztés mellett ugyanolyan fontos az innováció, de az eredmények piaci hasznosítása is előtérbe kerül, így javítva a versenyképességet.
A keretprogramnak hozzá kell járulnia az uniós állampolgárokat leginkább érintő társadalmi-gazdasági problémák megoldásához, ide tartoznak az egészségügy és az idősödő társadalom, az élelmiszer-biztonság, a fenntartható mezőgazdaság és biogazdaság, a klímaváltozás, a környezetvédelem, a megújuló energia, valamint a közlekedés területén jelentkező kihívások. A program három fő prioritása közé tartozik a kiváló tudomány, az ipari vezető szerep és a társadalmi kihívások. A versenyképesség megtartásában pedig kiemelt szerepet kap a kkv-k innovációs potenciáljának fejlesztése, ezért a programon belül minden típusú innováció támogatást kaphat, beleértve a szolgáltatásokat, a nem technológiai és társadalmi innovációkat is.
A cél az, hogy a Horizont 2020 Ipari vezető szerep és Társadalmi kihívások programrészeinek költségvetéséből − ami a teljes költségvetés mintegy 60 százaléka − 20 százalékot a kkv-k támogatására fordítsanak. Az Európai Bizottság ennek érdekében − az amerikai SBIR (Small Business Innovation Research) program mintájára − új támogatási eszközt vezet be, ennek lényege, hogy az innovációs lánc teljes folyamatában − az ötlettől a piaci bevezetésig − végigkísérik a kkv-kat. A folyamat elején egy átalány jellegű, 50 ezer eurós támogatást kaphatnak a cégek innovatív ötletük kidolgozására, stratégiai üzleti tervük elkészítésére. A második fázisban az elkészült megvalósíthatósági tanulmányok és üzleti tervek alapján kiválasztják a legjobbakat, a megvalósításra pedig nagyobb összeget, 0,5−2,5 millió eurót adnak. Lehetőség van arra is, hogy a meggyőző üzleti tervvel rendelkező kkv-k közvetlenül a második fázisban pályázzanak. A végső szakasz a piacra jutást segíti, itt már nem támogatást kapnak, hanem a finanszírozást segíti az EU, kockázati tőke bevonásával vagy egyéb pénzügyi eszközökkel (kölcsönnel vagy garanciával).
A keretprogram számos olyan új elemmel rendelkezik, amely jelentősen megkönnyíti a kkv-k pályázását, fontos, hogy megfelelő segítséget kapjanak a cégek, ehhez pedig több intézményből álló komplex segítő hálózat épül ki. A korábbi tapasztalatokra építve a program keretében megalakul minden uniós tag- és társult országban − így Magyarországon is − a Nemzeti Kapcsolattartók Hálózata (National Contact Points − NCP), amely kulcsfontosságú szerepet játszik a magyar sikeresség szempontjából. Az NCP-k elsődleges feladata az információterjesztés, a pályázati tanácsadás és ehhez kapcsolódóan információs napok szervezése, előadások, tréningek tartása. Ezen kívül segítséget nyújtanak a projektpartnerek keresésében is a nemzetközi NCP-hálózat bevonásával, hiszen a pályázatok egy részének sikeres elnyeréséhez nemzetközi konzorciumoknak kell összeállniuk. Az NCP-k munkáját Magyarországon a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) koordinálja.
A pályázók széles rétegei számára igyekeznek vonzóvá tenni az új keretprogramot, így jelentősen egyszerűsödik az adminisztráció. A pályáztatás szinte teljes mértékben elektronikus úton történik majd, rövidül a szerződéskötések ideje, egyszerűsödik a pénzügyi elszámolás, az auditstratégia a kockázatok és a csalások megelőzésére szolgál.
Szerző: Molnár Barbara
