A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) tavaly február óta rendelkezik e területen kétféle hatáskörrel, a k+f tevékenység előminősítése azt a célt szolgálja, hogy a pályázati rendszerben vagy a társaságiadó-kedvezmények igénybevételéhez felhasználható, kötőerővel bíró határozathoz jussanak a cégek és ennek birtokában nagyobb biztonsággal kezdhessenek hozzá projektjeikhez − mondta a Napi Gazdaságnak Németh Gábor, a hivatal innovációs főosztályának igazgatója. Figyelemmel arra, hogy az adóhatóság 2012 előtt több esetben is megkérdőjelezte, hogy jogos volt-e a kedvezmény igénybevétele, az SZTNH ezen előminősítő hatáskörön kívül jogszabályban kijelölt szakértői szolgáltatásokat is nyújt az adóhatóság, illetve a bíróságok számára a korábban igénybe vett kedvezmények jogosságát vizsgáló visszamenőleges adóellenőrzése során.
Németh szerint az előzetes várakozásokkal szemben 2012-ben és 2013-ban is az adóhatóság általi megkeresés volt túlsúlyban az évi mintegy ezer ügy között, amit mindkét évben nagyjából száz − lassan növekvő számú − előminősítési kérelem egészített ki. A rendszer közel két évének értékelése 2013 végén zajlik, összhangban az innovációs stratégiához kapcsolódó intézkedési tervvel. A fő cél, hogy a vállalkozások a korábbinál nagyobb számban vegyék igénybe a lehetőséget. Az igazgató szerint az értékelés során már több javítandó terület kirajzolódott. A rapszodikusan megjelenő és rövid idő alatt kimerülő k+f pályázatoknál például előfordul, hogy a kiírás kevesebb ideig van nyitva, mint a hivatal 30 napos eljárási határideje, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy az érdeklődő vállalkozások minősítést kérjenek. Németh úgy látja, összhangot kell teremteni a kiírások között, amire alkalmat ad, hogy a 2014−2020-as uniós költségvetési ciklusban nem csupán a források nagysága bővül, hanem az erre hivatott intézményrendszer is átalakul − a várakozások szerint az új tervezési ciklusban a rugalmasabb elbírálás mellett jobban figyelembe veszik majd az SZTNH-minősítést is. A hivatal arra számít, hogy a következő ciklusban − ha nem is válik általánosan kötelezővé − opcionálisan szélesebb körben lehet majd élni a minősítés lehetőségével.
Az eddigi tapasztalatok alapján a jövőbeni tevékenységükre előminősítést kérő cégek 90 százalékban kaptak megerősítést a hivataltól, főként műszaki jellegű projektekre, ezek a vállalatok már biztosan tudhatják, hogy jogosultak adókedvezményre, illetve a pályázatokon jobb feltételekkel indulhatnak − tette hozzá az igazgató. Az adóhatósági − utólagos − vizsgálatoknál nem ennyire jó az arány, itt az ügyek több mint 50 százalékáról volt kénytelen azt mondani a hivatal − többnyire az innovációs járulék tavaly januárral megszűnt kedvezményével kapcsolatos ügyekben −, hogy az adott tevékenység nem tartozik a k+f körébe. Itt nagyobb arányban a nem műszaki tevékenységekről derült ki utólag, hogy ténylegesen nem folyt kutatás-fejlesztési munka. Mindezzel együtt a hivatal tevékenysége hozzájárul a k+f fogalmának egységesebb értelmezéséhez és így a jogbizonytalanság csökkentéséhez is. Az SZTNH célja nem az, hogy objektív megítélési szempontokat adjon az adóhatóság számára és segítsen az esetleges visszaélések feltárásában − fogalmazott Németh. (Az 50 százalék feletti negatív vélemény nem azt jelenti, hogy a kedvezmény több mint felével visszaéltek volna, hiszen az SZTNH-hoz már csak a vizsgált ügyeknek is csupán egyharmada kerül.)
Szerző: Leszák Tamás
