Kevés a befektetés az európai távközlési piacon, ami veszélyezteti az unió által a digitális menetrendben kitűzött távközlési célok megvalósulását. Ennek az uniós vélekedésnek ellentmond, hogy az európai piacon a cégek, így a Magyarországon működő három mobiltelefon-társaság, évente egyenként is több milliárd forintos fejlesztést hajt végre, az utóbbi időben főleg a szélessávú infrastruktúra fejlesztése érdekében.
Az unió 2020-ra azt szeretné elérni, hogy minden lakos számára elérhető legyen a 30 megabites másodpercenkénti adatátvitelre képes hálózat, minden második lakos pedig használja a 100 Mbit/sec-os hálózatot. Ezek tehát veszélybe kerülhetnek, ami pedig tovább növelné az unió lemaradását Amerikától, illetve Ázsiától. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ( NMHH) rendezésében Budapesten tartották meg azt a konferenciát, amelyen sikerült egy asztalhoz ültetni a szabályozó, a hírközlési szakma, a pénzügyi elemzők és a befektetők képviselőit. A konferenciától is azt várták, hogy előmozdítsa az európai digitális gazdaság fejlődését − mondta Karas Monika, az NMHH elnöke, aki hozzátette: az érdekek harmonizálása, egymás megértése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a telekommunikációs piac valóban vonzó befektetési terepet jelentsen a pénzügyi szektor és a szolgáltató cégek számára.
Az unió célja, hogy az európai távközlés visszanyerje egykori globális vezető szerepét, az európai eszközgyártók lemaradtak az ázsiai cégekkel folytatott versenyben, a távközlési társaságok nyeresége csökkent − hangsúlyozta Leonidasz Kanellosz, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) soros elnöke. A célok elérése érdekében szükség van a szélessávú infrastruktúra elterjesztésére, a fogyasztói árak csökkentésére. Mindennek úgy kell megvalósulnia, hogy az ne menjen a szolgáltatók nyereségének rovására, amennyiben ugyanis veszélybe kerülne a cégek profitabilitása, akkor nem valósulnának meg a fejlődéshez szükséges fejlesztések − tette hozzá Kanellosz.
Szerző:
