− Nem változott az elmúlt fél évben, továbbra is 34 ponton áll az OTP öngondoskodási indexének értéke, az öngondoskodás-konferencián mégis úgy fogalmazott: jelentősen megváltozhat az itthoni szemlélet. Mi ennek az oka?
− Az öngondoskodási állapotokat tükröző index értékét 80 paraméterből kalkuláljuk − volt olyan tétel, például az egyes pénzügyi eszközök elterjedtségét érintő, amely néhány százalékpontos csökkenést mutatott. Más összetevők azonban − amelyek a szemlélettel, hozzáállással kapcsolatosak − határozottan javultak, ezek egy hosszabb távon biztató trend előfutárai lehetnek, a felmérés szerint ugyanis egyre többen gondolkodnak hosszabb távra, tesznek félre öregkorukra vagy középtávú célokra.
− Külön is kiemelte az oktatási célú megtakarítások hirtelen felfutását. Mi ennek az oka és miért tulajdonít ennek ekkora jelentőséget?
− A tanulás alatt nemcsak az utódok versenyképes, felsőfokú képzését kell érteni, hanem egy új szakma elsajátítását vagy akár a nyelvtanulást is. A kutatás szerint érlelődik a felismerés, hogy a tisztes megélhetés érdekében folyamatosan képezni kell magunkat, több lábon kell állni. Ennek azonban költségei is vannak, amire takarékoskodni kell. A befektetés később megtérül, ha az érintettnek például egy hiányszakmában van piacképes tudása. Ez mindenképpen az öngondoskodási szemlélet terjedésére utal, hiszen az emberek nem az államra vagy a segélyre, hanem tudásukra, saját magukra támaszkodhatnak a jövőben.
− A rekordalacsony jegybanki alapkamat új helyzetet teremtett a megtakarítási és befektetési termékek piacán, miközben a válság miatt a megtakarítási hajlandóság is javul. Hogyan kezelhető ez a változás, miként lehet lekövetni az ügyféligényeket?
− Alapvető probléma a magyarok rendkívül alacsony kockázatvállalási hajlandósága. Az emberek 82 százaléka csak minimális vagy alacsony rizikót hajlandó vállalni befektetéseiben, ami mellett nem szabad magas reálhozamot elvárni. Elsősorban az ügyfelek gondolkodásában kell változást elérni, a pénzügyi szolgáltatók termékpalettája megfelelően széles ahhoz, hogy minden igényre választ adjon. Kiemelt a diverzifikált portfólió, hogy az eltérő megtakarítási és befektetési célokhoz különböző termékeket párosítsanak. Az egyedi részvényektől vagy az állampapíroktól a tőkegarantált alapon és a lakás-takarékpénztáron át a lekötött betétig mindennek lehet helye egy családi megtakarítási kosárban, de a rendszeresség is segít abban, hogy a piaci kilengések hatását tompítva emelkedjen a megtakarítás értéke.
− Még mindig nagyon magas, 38 százalék a megtakarításukat kizárólag otthonukban tartók aránya. Őket mivel lehet rávenni arra, hogy a kamatadó, az eho, a tranzakciós illeték és más költségnövekedések ellenére bankban tartsák a vagyonukat?
− Az otthon tartott pénz gyorsabban veszít értékéből, mint bármilyen banki megoldás, nem beszélve a nyilvánvaló biztonsági kockázatokról. A tranzakciós illetékről felmérésünk szerint rendkívül korlátozott az emberek tudása, a többség hisz vagy vél valamit róla, túlbecsüli a hatását, miközben alig 8-9 százalék tudja pontosan ennek mértékét. A banki akciókban ráadásul számos kedvezmény fut, amivel alacsonyabb költséggel vagy ingyen végezhetők például egyes tranzakciók, a kisebb összeget rendszeresen megtakarítók kamatprémiumra is számíthatnak, illetve van olyan megtakarítási forma, amelyhez tetemes állami támogatás jár − ezektől elesnek azok, akik a párnacihában hisznek. Persze az sem hallgatható el, hogy az öngondoskodást jobban támogató adókörnyezetre is szükség lenne a széles körű szemléletváltáshoz.
Szerző:
