Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén augusztusban az építőipar termelése a kiigazítatlan adatok szerint 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az épületek építése 18,3, az egyéb építményeké 10,7 százalékkal bővült a 2012. augusztusihoz képest − közölte a KSH.
A munkanaptényezővel kiigazított adatok is 14,6 százalékos növekedést mutatnak 2012 augusztusához képest. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adat 4,0 százalékos növekedésről tanúskodik. Az év első nyolc hónapjában 7,5 százalékos a bővülés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A 2013 augusztusában kötött új szerződések volumene 47,6 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál − ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 28,0 százalékkal nőtt, egészségügyi, ipari, illetve kisebb mértékben oktatási épületekre kötött szerződéseknek köszönhetően. Az egyéb építmények építésére kötött új szerződések volumene 62,5 százalékkal emelkedett a gyorsforgalmi úthálózat építésére kötött néhány nagy értékű szerződés, valamint városfejlesztési munkákra vonatkozó szerződések eredményeként. Az augusztus végi szerződésállomány volumene 24,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az épületek építésére 5,9 százalékkal, egyéb építményekre 32,4 százalékkal nagyobb volumenű szerződéseket kötöttek, mint egy évvel ezelőtt.
A 14,5 százalékos termelésnövekedés értékelésekor érdemes figyelembe venni, hogy ez a rendkívül alacsony 2012. augusztusi teljesítményhez képest realizálódott, ahhoz a hónaphoz viszonyítva, amikor a hat éve folyamatos mélyrepüléseben lévő ágazat újabb 5 százalékot veszített termelési értékéből − kommentálta a legújabb adatokat a Napi Gazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. Mint kifejtette, miután viszonylag szűk körben jelentős volumenű megrendelés koncentrálódik, és a nem nagy számú, de jelentős értékű szerződések − út-, vasútépítés, sportlétesítmények építése, kórház-rekonstrukciók − kivitelezéséből a mikro- és kisvállalkozói kör alapvetően nem részesedik, a piaci szereplők jelentős része nem érzékeli a termelésbővülést. Már csak azért sem, mert míg az ágazat normális működésekor évi 2300 milliárd forintot termelt, tavaly 1600 milliárd forintra süllyedt a kibocsátása − tette hozzá Koji.
Az elnök szerint ahhoz, hogy a cégek számára a javulás észrevehető legyen, nagyszámú magasépítési megbízásnak kell megjelennie. Noha az bizakodásra ad okot, hogy a szerződésállomány év/év alapon 24,3 százalékkal nőtt, a kkv-kat érintő lakásépítési és -felújítási szektor azonban továbbra is mozdulatlan, pedig egy jól kidolgozott otthonteremtési programra költött támogatás minden egyes forintja négyszeres összeget vonzana az építési szektorba.
Napi Gazdaság, Katona Vanda
