Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A húsipari cégek többsége idén is veszteségre számít, mivel csak az élő állatok árának megugrását alig ellensúlyozó emelést tudtak elérni a kiskereskedelmi láncoknál − mondta lapunknak Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. Augusztusban és szeptemberben történelmi magasságokig drágultak az élő állatok, de év végéig érdemi feldolgozói áremelés nem várható az elnök szerint. Az ágazat működési környezete nem javult érdemben − nem sikerült áttörést elérni a feketekereskedelem elleni küzdelemben sem −, sőt az útdíj még rontott is a jövedelmezőségen. Legfejlebb azon cégeknél nőtt valamelyest az eredményesség (vagy legalább csökkent a veszteség), ahol a termelés zömét exportra állították át és új piacokat is szereztek − véli Éder Tamás.
A belföldi fogyasztás nem biztató
A talpon maradásért küzdő vállalkozások közül Gyulán az új, önkormányzati tulajdonú cégnek sikerült stabilizálni a működést és folyamatos az értékesítés is − közölte Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A szakszervezet hétvégi kongresszusán a tagok derűlátó várakozásokról is beszámoltak: a Kométánál például már pozitív EBITDA eredményt várnak év végére, a Debreceni Csoport jelentősen növelte a készítményértékesítés mennyiségét. Több cégnél is kezd felpörögni a termelés ősszel, de ezt az export húzza; pozitívum, hogy még mindig szállíthatnak a cégek az orosz piacra. A belföldi fogyasztás azonban nem biztató: a legfrissebb KSH-adatok szerint az egy főre jutó éves húsfogyasztás nem éri el az 59 kilogrammot.
A sertéstenyésztők sem igazán optimisták. Zsótér László, a Bercsényi Zrt. igazgatója, a MOSZ sertéstenyésztői választmányának vezetője szerint ugyan a jelenlegi takarmányárak mellett a kis súlyú hízósertés 425-430 forintos kilogrammonkénti ára fedezi az önköltséget, ám a tavalyi rekord magas takarmányárak okozta veszteségek ledolgozásához még legalább egy évig ilyen árszint kellene. Az egy-két sertést tartó magántermelők jelentős része tavaly feladhatta, Zsótér tippje szerint inkább már a kétmillióhoz lehet közelebb a hazai sertésállomány, mint a háromhoz.
Pápa − újabb haladék jön?
Az sem javítja a termelési kedvet, hogy továbbra sem tisztázott a Pápai Hús 1913 Kft. sorsa. A mai csődegyezségi tárgyalás előtt az élősertés-beszállítók nem kaptak részletes felvilágosítást arról, hogy a vállalat milyen arányban lenne hajlandó kielégíteni követeléseiket. (Információink szerint az újabb ajánlatot nem is Pápán, hanem az MFB-ben írják.) Az élőállat-beszállítóknak nem érdeke, hogy felszámolásba menjen az üzem; úgy tudjuk, előfordulhat, hogy újabb fizetési haladékot kap a csődeljárásban a gyár. A helyzet megoldásához arra is szükség volna, hogy az MFB átstrukturálja a még meglévő hiteleket, illetve hogy feloldják az üzem vagyontárgyaira tett jelzálogot. Így esély nyílna arra, hogy az egyes vagyonelemek értékesítéséből befolyó bevétel biztosítsa az üzem működőképességét − már ha sikerül vevőt találni.
A kisebb követeléssel bíró élőállat-beszállítók számára megjelent a VM által kidolgozott támogatási rendelet: a 7500 eurós de minimis korlát alá eső termelők, illetve a 200 ezer eurós korlát alá eső termelői csoportok napokon belül beadhatják a támogatási kérelmeiket. Az ennél nagyobb követeléssel bíró termelőknek is ígéretet tett a kormány arra, hogy megkapják a követelésüket; minden március óta beszállító sertéstartót kifizetnek majd, erre megvan az uniós joggal összeegyeztethető megoldás − erősítette meg a Napi Gazdaságnak Feldman Zsolt, a VM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
Éder szerint komolyabb javulást legfeljebb csak az eddig lebegtetett húsáfacsökkentés hozhat, ami nemcsak a még talpon lévő legális vállalkozásokon segítene, hanem kismértékben a fogyasztói árakat is mérsékelhetné. A sertéstenyésztők abban is bíznak, hogy az agrártárca javaslatának megfelelően az élő állat is belefér majd a kedvezményes körbe. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szerint enélkül aligha lehet elérni a sertésállomány növelését, inkább csak a feldolgozók fizethetnek kevesebbet az import darabolt húsért, ami hosszabb távon szintén nem javítaná a termékpálya versenyképességét.
Napi grafikonok
Januárig nem aggódnak a baromfisok
Az alacsonyabb áfában reménykedik a baromfiipar is, amely a mai takarmányárak mellett januárig biztosítva látja a túlélését − mondta a Napi Gazdaságnak Bárány László, a Baromfi Termék Tanács elnökségi tagja. A csirke esetében, ha marad a keresleti piac, akkor az áfacsökkentés mellett − aminek nagyobb részét a verseny miatt a fogyasztói árakban is érvényesítené a kereskedelem − jövőre akár 4-5 százalékkal is bővülhet a fogyasztás. Ez a termelők és a feldolgozók jövedelmezőségét is biztosítaná, különösen akkor, ha a szürkén-feketén működő cégek beszüntetnék a működést, illetve ha csökkenne az importhús mennyisége és ezt a piaci űrt a hazai legális vállalkozások termelésbővülése töltené be − tette hozzá Bárány László.
A pulykaágazat kezdi ledolgozni az elmúlt két év veszteségeit, a kacsaágazat pedig meglehetősen jó kereslet mellett exportál. A libatenyésztőket azonban komolyan sújtja, hogy a Négy Mancs botránya és a nyugat-európai takarékoskodás miatt kisebb igény mutatkozik a termékeikre, a német és osztrák kiskereskedelmi láncokba csak nagyon nyomott áron lehet értékesíteni a libakészítményeket.
