Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár az utóbbi hónapokban lassul az élelmiszerek drágulás üteme, a 2013 egészében becslésem szerint 3 százalékos drágulás továbbra is felfelé húzza majd a teljes inflációt − mondta a Napi Gazdaságnak Fórián Zoltán, az Agrár-Európa Kft. üzletágvezetője. Egyes szakértők három százalék alá várják az éves átlagot, a tavalyi 5,9, illetve a 2011-es 6,6 százalék után. Utoljára 2005-ben, az uniós csatlakozás utáni évben volt ennyire alacsony (2,5 százalék) az élelmiszerek drágulási üteme. Ugyanakkor Fórián szerint ez nem jelent igazi könnyebbséget az élelmiszeriparnak, mivel az utóbbi hónapok erőteljes termelőiár-emelkedését − igaz, az mostanra megtört − csak időben jobban elnyújtva és kisebb mértékben tudták beépíteni az átadási áraikba.
A következő hónapokban az esetleges többletjövedelmét várhatóan nem élelmiszerekre költi majd a lakosság, így aligha várható érdemi fogyasztásbővülés. Ráadásul erősen keresletvezérelt a piac − vagyis a fogyasztók, illetve a kiskereskedelem − nem hajlandó az előállítás többletköltségeit − drága alapanyag, élelmiszerlánc-felügyeleti díj, útdíj, népegészségügyi termékadó − megfizetni, ezért aligha várható újabb áttörés az élelmiszerek feldolgozói átadási árának emelésénél. Így az élelmiszerek fogyasztói ára sem nő érdemben − bár a tejtermékeknél, ahol a globális és európai tendenciák hajtották fel az árakat, még folytatódhat a drágulás. Szokatlan módon idén jelentősen nőtt több termékkörnél is az átadási ár − ami a fogyasztói árakban kevésbé látszott −, ám ezt elsősorban a gyenge forintnak tudhatta be az ágazat − tette hozzá a szakértő. Érdemi árcsökkenés sem várható az év további részében, annak ellenére sem, hogy több termék ára − többek között a tojás, a liszt és az étolaj − is jelentősen mérséklődött 2013 első kilenc hónapjában. E termékek ára jó eséllyel legfeljebb stagnál majd, mivel az előállítás költségszerkezetében az év közben olcsóbbá váló alapanyagok csak kisebb hányadot képviselnek, számos egyéb költségelem pedig jelentősen drágult.
Általános élelmiszer-ipari hatása nem lesz a tervezett élelmiszeráfa-csökkentésnek − véli Fórián, akinek afelől is kétségei vannak, hogy a lépésnek mennyire lehet tartós a fogyasztói árakat csökkentő hatása. Szintén kérdéses, hogy a termékpályán maradó költségvetési bevételt hogyan osztanák fel egymás között a szereplők a hús- és a baromfiiparban, mivel alapvetően nem változtak a termékpálya szereplői közti erőviszonyok.
| Év | Élelmiszerek | Teljes |
| 2005 | 2,5 | 3,6 |
| 2006 | 7,7 | 3,9 |
| 2007 | 11,5 | 8,0 |
| 2008 | 10,2 | 6,1 |
| 2009 | 4,4 | 4,2 |
| 2010 | 3,2 | 4,9 |
| 2011 | 6,6 | 3,9 |
| 2012 | 5,9 | 5,7 |
| 2013. I−IX. | 3,5 | 2,1 |
| Forrás: KSH |
