Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Összesen mintegy 2500 milliárd forint beruházást generálhat 2020-ig az uniós energiahatékonysági irányelvből adódó kötelezettség Magyarországon − derül ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. (még a második körös rezsicsökkentés hatásait nem vizsgáló) elemzéséből. (A tanulmány megtalálható a http://szazadveg-eco.hu/upload/EEDatultetes.pdf címen). Az uniós direktíva szerint 2014 és 2020 között évi 1,5 százalékkal kell csökkenteni a végső energiafogyasztást, vannak azonban csökkentési lehetőségek, így a vetítési alapból le lehet vonni a közlekedési energiafelhasználást, illetve a saját megújulóenergia-termelést, a megtakarításból pedig a korábbi eredményeket. Magyarország kötelezettsége 41,6 petajoule-on adódik a hétéves periódusra.
A tanulmány lépcsőzetes bevezetést javasol, eszerint a 2014-es 3,6 petajoule megtakarítást 2018-ig növelnék a duplájára, a legnagyobb részt a lakossági és kkv-szektor viselné. A megtakarítás 80 százalékát az épületenergetikai korszerűsítések adhatják, a fennmaradó részt pedig az ipar energiahatékonysága. A kutatás szerint a magyarországi adottságoknak egy olyan vegyes modell felel meg, amely az állami és önkormányzati szektorban centralizált, a lakossági és kisvállalati szegmensben decentralizált, a nagyvállalatok körében pedig önkéntes megállapodásokon alapul (a három szegmens a teljes megtakarítási kötelezettség 25, 55 és 20 százalékát adhatja). Lakossági oldalon a Századvég által felvázolt modellben a piaci szereplők felelnek a hatékonysági beruházások végrehajtásáért, a háztartások az önrészt, az energiaszolgáltatók pedig saját hozzájárulásukat, illetve a közösségi támogatást fizetik ebben az esetben.
Évi egy gigawatt energiamegtakarítás 60 ezer forintba kerül, forrásoldalon pedig 770 milliárd forint származhat a 2014−2020-as uniós időszak energiahatékonysági célokat szolgáló kereteiből, a prognózis szerint az alacsony szintről enyhén növekvő kvótabevételek 105 milliárd forintot adhatnak, ESCO-finanszírozásból 140 milliárd forint származhat, az áram- és gázkereskedő cégek pedig 414 milliárd forinttal járulhatnak hozzá a költségekhez. A lakossági önrész a modellben 50 százalék, az állami intézményeknek pedig nem kell saját erőt felmutatniuk. Az önkéntes vállalást tevő cégeknek a beruházás 30 százalékának megfelelő adókedvezményt javasol az elemzés.
