Magyarországon 4−10 éves távlatban kialakulhat egy olyan energiamix, amely a nem hagyományos gázkészletek kitermelése mellett az atom-, illetve a zöldenergiával egy egészséges portfóliót jelenthet − mondta a Napi Gazdaságnak Steier József, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) Területi Szervezete és a BKIK Energiaipari Szakmai Osztályának elnöke. Az energiaszektor jelentős befektetési-beruházási hátrányban van, ennek ellenére számos előkészített program gyakorlatilag csak az engedélyekre vár, a biztos megtérülés révén pedig a nemzetközi pénzügyi források is rendelkezésre állnak (ráadásul sok esetben elegendő lenne, ha bizonyos programok mentén a magánerőt beengednék a szektorba). Steier szerint a 2014−2030-as évek a gáz reneszánszának jegyében telnek majd, az Egyesült Államokban két év alatt 70 százalékkal esett a földgáz mint energiahordozó ára, ami az energiaintenzív iparágak \"újjászületését\" is elindította, hosszú távú fejlődési lehetőségeket adva a gazdaságnak.
Ahhoz, hogy ilyen folyamatok Magyarországon is beinduljanak, el kell fogadnia a társadalomnak, hogy megfelelő tudományos előkészítettség és magas szintű monitoring mellett a palagáz kitermelése nem az ördögtől való elképzelés, hanem olyan lehetőség, az egyik legbiztonságosabb és legátgondoltabb technológia, amivel itthon is élni kell. Steier szerint Magyarországon négy olyan árokrendszer is található, amely viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz palagázt, a legszerényebb becslések szerint is jelentősen csökkenhetne a gázimport néhány év alatt − ehhez azonban a kutatási-fúrási munkák engedélyezésére lenne szükség.
Az elnök úgy lája, Magyarország szerencsés helyzetben van közép-európai fekvése miatt, a tranzitrendszerek vagy már léteznek, vagy kiegészíthetők, az egészséges portfólió kialakításához azonban szükség van a paksi atomerőmű bővítésére is az alap-áramtermelés biztosítása érdekében, de nem hagyható figyelmen kívül sem a gáz-, sem az egyelőre fékezett ütemű megújuló alapú energiatermelés. Steier szerint ma jó esetben 3 százalék körüli részarányt jelent a valós (azaz nem rönkfa alapú) zöldenergia-termelés Magyarországon, az uniós vállalások, illetve a mind nagyobb lakossági elvárások azonban komoly nyomást jelentenek a terület fejlesztése irányában. A fejlesztésekhez elengedhetetlen a 20-30 éve terítéken lévő kiegyensúlyozó rendszer megteremtése, ami akár tározós erőművet, akár egyéb, speciális erőműrendszereket jelenthet, a csúcsidei energia betárolása érdekében. Az energiarendszerben több milliárd forint vész el évente csak azzal, hogy a legdrágább szabályozási formát kell használni. Steier szerint a legjobban előkészített állapotban a nem hagyományos gázkészletek kitermelése van Magyarországon, zöld jelzéssel gyakorlatilag azonnal elindulhatnak a munkálatok.
