Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tervek szerint hét év múlva rendezik az első olyan labdarúgó Európa-bajnokságot (Eb), ahol már nem egy-két ország lesz a házigazda, hanem összesen 13 különböző városban zajlanak a mérkőzések. Tucatnyi helyszínen csoportmérkőzéseket és egy negyed- vagy nyolcaddöntőt rendeznek, egy város pedig megkapja a két elődöntőt és a döntőt. Ebből adódóan a torna közben nagy távolságokat kell megtenniük egyes csapatoknak, hiszen a pályázatok alapján a kazahsztáni Asztanától a portugáliai Lisszabonig szóródhatnak a meccsek. A döntést egy év múlva hozza meg az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), a rendezésért kemény csata várható, hiszen a 13 helyre 32 tagállam adta be pályázatát.
Budapest a még csak tervezés alatt álló új Puskás Ferenc stadionnal pályázik, amelyet a becslések szerint 2017 végén adhatnak át. A tervek már készülnek, ez a fázis körülbelül egy évet vesz majd igénybe, utána hirdethetnek közbeszerzést a kivitelezésre és kezdődhet el az építkezés − mondta Vígh László kormánybiztos a Sport televíziónak adott interjúban. A tervekről annyit tudni, hogy 65 ezres arénát szeretnének, amelynek költsége Vígh szerint ülőhelyenként 3-4 ezer euró körül lehet, vagyis a stadion nagyjából 60-70 milliárd forintból valósulhat meg. Ez első ránézésre meglehetősen optimista becslés, hiszen a KPMG 2011-ben készült tanulmánya szerint például a Lyon 60 ezres stadionja − amellyel a franciák pályáznak a 2020-as Eb-rendezésre − 320 millió euróból, vagyis csaknem 100 milliárd forintból épült.
A korábbiakhoz hasonlóan az Eb-re most is egy még meg nem épült stadionnal kandidál Budapest, sőt a jövő szeptemberi döntésig el sem kezdődik az építkezés. Ez azonban elvileg nem kizáró ok, hiszen a kormány vállalhat garanciát arra, hogy határidőre átadják az új stadiont. A komoly túljelentkezést látva azonban valószínű, hogy komoly lobbierő kell a magyar pályázat mellé, hogy ne értékeljék hátrányként az infrastruktúra hiányát. A régióból ugyanis többek között Zágráb, Bukarest és Prága is pályázott, ahol csak a meglévő létesítmények kisebb átalakítására vagy felújítására van szükség.
Az UEFA komoly feltételekhez szabja a rendezést, a szervezet honlapján a szabályokat egy kétszáz oldalas dokumentumban foglalták össze, amely kitér többek között a biztonsági és egészségügyi kritériumokra is. A megálmodott 65 ezres nemzeti stadion a döntőre és az elődöntőkre nem is pályázhatna, mivel ott legalább 70 ezres befogadóképességre van szükség, így Magyarország valószínűleg a csoportmeccsekre és a negyed- vagy nyolcaddöntőre kandidált. A három utolsó mérkőzés megrendezésére a szaksajtó szerint Isztambulnak és Münchennek vannak a legjobb esélyei.
A pályázati feltételek között nem csupán egy modern stadion megléte szerepel, Budapestnek más területeken is előre kell lépnie. Az UEFA például átlátható és könnyen használható tömegközlekedési rendszert ír elő a stadionok és a szurkolói zónák között, mindennek ráadásul fenntarthatónak is kell lennie, vagyis környezetbarát járműveket kéne használni. Mindezek tetejébe a tömegközlekedést ingyenesen kell biztosítani azok számára, akiknek jegyük van az aznapi meccsre. A cél, hogy a látogatók nyolcvan százaléka tömegközlekedéssel, kerékpárral vagy gyalogosan juthasson el az események helyszíneire.
