Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2012-es költségvetés zárszámadását: tavaly az államháztartás hiánya a GDP 1,9 százaléka lett az eredetileg tervezett 2,5 százalékkal szemben, amit év közben 2,7 százalékra emeltek. Így hosszú évek óta először lett kisebb a tervezettnél a hiány és ez tette lehetővé, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. A kormány büszke teljesítményére - ez kiderül a törvényjavaslat általános indoklásából is −, pedig a körülmények közel sem voltak ideálisak. Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszternek ugyanis egyetlen makroadatot sem sikerült belőnie: a GDP növekedését a 2012-es büdzsé 1,5 százalékra tette − ebből lett mínusz 1,7 százalék. Az inflációt 4,2 százalékra tervezték, végül a pénzromlás 5,7 százalék volt. A háztartások fogyasztását 0 százalékra tervezték, majd mínusz kettő lett − vagyis egyetlen paraméter sem stimmelt. A hiánycél teljesítésének egyetlen eszköze a többszöri megszorítás, a bank- és a telekomszektor többszöri adóztatása és a kiadások évközi csökkentése. A 2012-es költségvetést kilenc ízben módosította a kormány − gyakorlatilag minden hónapban, amikor ülésezett a parlament − ilyen gyakori változtatgatásra ezt megelőzően korábban sohasem volt példa.
Sem a törvényjavaslat nem büszkélkedik ezzel, de ami még furcsább, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 197 oldalas jelentése sem említi, elintézve azzal, hogy a költségvetési törvényt \"többször\" is módosították év közben. Az ÁSZ-jelentés szerint a költségvetési gazdálkodási fegyelem javult az előző évekhez képest, ami abból is leszűrhető, hogy a számvevők a korábbi évek 30−50 javaslatával szemben alig négy feladatot adtak a kormánynak. Így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének gondoskodnia kell arról, hogy elkészüljön az adósok és a vámosok egységes számlarendszere. A földművelésügyi miniszternek gondoskodnia kell arról, hogy a földalap nyilvántartása naprakész legyen és az a \"valós adatokat\" tartalmazza. Az uniós támogatásokat elosztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) első emberének gondoskodnia kell arról, hogy csak átlátható − nem off-shore − cégek részesülhessenek uniós támogatásban. Ilyen szabály eddig is létezett − ám az ÁSZ tapasztalatai szerint ezzel nem nagyon törődtek az NFÜ-nél. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megkapta a házi feladatát: a számvevők elégedetlenek a zárszámadás kontrollingrendszerével, ezért azt javasolják, hogy az NGM állítson össze egy zárt informatikai rendszert.Az ÁSZ-jelentés kitért az uniós pénzek felhasználására: a tervezett 1567,5 milliárd forinttal szemben az uniós költségvetési kiadások 1088 milliárdot tettek ki, ami 30,6 százalékkal, 478 milliárddal kisebb a tervezettnél. Ezt a kormány a kiemelt projektek csúszásával, az elhúzódó közbeszerzési eljárásokkal indokolta. Az ÁSZ szerint mivel a pénzek lehívásának gyorsítására hozott kormányzati intézkedések nem érvényesültek teljeskörűen, magas a forrásvesztés kockázata, hisz jövőre már új uniós költségvetési ciklus indul.
