A bevásárlóközpont-fejlesztések leginkább a felzárkózó piacokra koncentrálódnak, 74 százalékuk Európa keleti felére esik. A tavalyi évhez hasonlóan Törökország a legaktívabb 3,7 millió négyzetméterrel. Isztambulban ma 37 bevásárlóközpont épül, amelyek közül a legnagyobb az Axis Eyüp AVM 150 ezer négyzetméter bruttó bérbe adható területtel és a 137 ezer négyzetméteres Yeni Istanbul. Összehasonlításul a Westend 49 ezer négyzetméter, a legnagyobb hazai köpont, az Arena Plaza is \"csak\" 66 ezer négyzetméter. Ugyanakkor Budapestnek nincs miért szégyenkeznie, Közép-Európában ez a méret is nagynak számít, 100 ezer négyzetméter feletti gigaközpontok itt nem épülnek − kommentálta a jelentést Borbély Gábor, a CBRE budapesti kutatásért és tanácsadásért felelős vezetője.
Európa második legaktívabb piaca az orosz 2,8 millió négyzetméterrel. Törökországhoz hasonlóan az orosz kiskereskedelmi piac is alacsony bázisról indul, és a gyors gazdasági növekedés, illetve a háztartások bővülő jövedelme révén van hová nőnie. Az orosz fejlesztések Moszkvában összpontosulnak, ahol 1,4 millió négyzetméternyi új központ nyílik meg a következő két-három évben.
Európa-szerte mintegy száz, összesen 3,4 millió négyzetméternyi új bevásárlóközpont nyitott meg 2012-ben, Spanyolországgal és Törökországgal az élen, és csupán 9 százalékot tett ki a meglévő ingatlanok bővítése. A legjelentősebb bevásárlóközpontok közül kiemelkedik a spanyolországi Puerto Venecia és a törökországi Megamall. 2013-ban már 1,5 millió négyzetmétert adtak át, aminek 60 százaléka Törökországban található.
Míg a török és az orosz piac tényleg elképesztő tempóban fejlődik, Spanyolország és Ukrajna előkelő helyezése a ranglistán más okokra vezethető vissza. Nagyon sok projekt, amit még a válság előtt kezdtek el, most szerez újra finanszírozást, és készül el. Ezekben az országokban érdekes módon a felduzzadt új állomány kevésbé a növekedést, mint inkább a válság elhúzódását tükrözi − magyarázza Borbély.
