Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem magától értetődő, hogy a magyar GDP-arányos adósság valaha 50 százalék alá kerül, illetve a gazdaság fejlettségi szintje egyszer eléri az eurózóna 90 százalékát − állapította meg Oblath Gábor közgazdász, a jegybank monetáris tanácsának volt tagja a portfolio.hu-n publikált írásában. Márpedig Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy az adószerkezet mindaddig nem változik és fennmaradnak az úgynevezett válságadók, amíg a GDP-arányos államadósság nem süllyed 50 százalék alá. A másik számszerű üzenet pedig úgy hangzott, hogy az ország csak akkor vezeti be az eurót, ha az ország egy főre jutó GDP-je eléri az euróövezet átlagának 90 százalékát.
Oblath számításai szerint e két feltételből az következik, hogy a válságadók legkorábban 30 év múlva lesznek kivezetve, és ennél sokkal több időt kell várni az euró magyarországi bevezetéséig − e becslések azonban optimista feltevéseken alapulnak. Az íráshoz készült táblázatból kiderül, hogy nem kell kifejezetten borúlátó feltevésekkel élni ahhoz, hogy az adósságráta soha ne érje el az 50 százalékot, ellenben túlzottan derűlátó feltevések kellenek ahhoz, hogy a megcélzott szint 20-25 évnél gyorsabban elérhető legyen. Oblath személyes derűlátó verziója a deficitrátára nézve 2,5−3 százalék, a nominális növekedésre pedig 5−5,5 százalék (ez 2−2,5 százalékos reálnövekedést jelent); ebben a tartományban van esély arra, hogy az adósságráta mintegy 50 év múlva 50 százalék alá kerüljön. A 2,5 százalék alatti tartós deficitráta és a 6 százalék feletti tartós nominális növekedés kombinációja a közgazdász szerint valószínűtlen, ellenben lehetséges, hogy hosszabb távon a deficitráta 3 százalék közeli, a nominális növekedés pedig 5,5 százalék alatti lesz − ez esetben az adósságráta nem megy le 50 százalékig.
