A visszajelzések szerint egyre több munkáltató és fiatal választja az iskolaszövetkezetek által nyújtott foglalkoztatást, ezen belül is a nyári diákmunkát. A piac nagyjából 20 százalékkal bővült idén és legalább 30 százalékkal több tanuló keres a nyáron munkalehetőséget, mint év közben. Nagyon sok a 16 évet betöltő fiatal, akiknek még így sem könnyű munkalehetőséget találni − mondta a Napi Gazdaságnak Kücsön Gyula, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) elnöke. Sok olyan végzős fiatal is keres munkát, aki továbbtanulást tervez (sőt már tudja, hogy felvették), de az érvényben lévő szabályok miatt az iskolaszövetkezetek esetükben nem jöhetnek szóba. Két, egymásnak ellentmondó jogszabály miatt eshet el ugyanis a nyári munkától összesen csaknem százezer, a felsőoktatási jogviszonyát szüneteltető vagy oda épp belépő hallgató, mivel az adóhivatal a társadalombiztosítási, az oktatási tárca viszont a felsőoktatási törvényre hivatkozva szabályozza a passzív hallgatók munkavállalását (Napi Gazdaság, 2013. május 23.).
A nyár a szezonális munkák időszaka − tette hozzá Kücsön. Szinte minden strandon, élményfürdőben dolgoznak fiatalok, csakúgy, mint a legtöbb kempingben, sokan dolgoznak fesztiválokon vagy állatkertekben, szórakoztató parkokban. A mezőgazdaság és a feldolgozóüzemek is nagy létszámra tartanak igényt, ezek a munkák azonban nem tartoznak a legkeresettebbek közé. A szabadságolások alatt a logisztikai cégek és az üzleti élet egyéb vállalatai is diákmunkára támaszkodnak.
Változás az előző évekhez képest, hogy a diákok jó része már nem nyári, hanem egész éves munkát keres, ezért népszerűek a szolgáltató központok, a call centerek, pénzügyi szolgáltatók, kereskedelmi egységek, gyorséttermek. Szabó Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) ifjúsági tagozatának elnöke szerint a szövetkezeteket igénybe vevő vállalkozások számának növekedésével párhuzamosan a munkák száma is bővülni fog, ahhoz kell igazodni, hogy a diákmunkák a szakmai gyakorlatokhoz közelítsenek.
