Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− Túl van az első évén az élelmiszerlánc-felügyeleti díj rendszere. Hogyan sikerült a bevezetése?
− A kissé nehézkes indulást és a bevallásokkal kapcsolatos számos kérdés tisztázását követően meglepően jól. Nem is gondoltuk volna, hogy ennyien foglalkoznak valamilyen módon élelmiszerekkel Magyarországon − több mint 70 ezer bevallás érkezett, 10 milliárd forintot meghaladóan a díjfizetésre kötelezettektől, és ennek 90 százalékát meg is fizették, majd a felszólítás után a kimaradók is utalták. A bevezetés évében nem bírságolt a hatóság, inkább csak figyelemfelhívással élt, de a jövőben már nagyobb lesz a szigor. A bevallott összeg többek között azért figyelemre méltó, mert a felügyeleti díj a nettó árbevétel egy ezreléke, vagy kisvállalkozások esetében választhatóan egy fix összeg.
A bevallók fele kapcsolódik az élelmiszer-előállításhoz, illetve a takarmányforgalmazáshoz, mintegy 10 százaléka műtrágya-forgalmazással foglalkozik. Nagyjából 5 százaléka a vendéglátásban tevékenykedő vállalkozás, a fennmaradó hányada pedig a kiskereskedelmi szektorból − számos kisbolt is bekerült a rendszerbe − érkezett. Vagyis valóban érvényesült a törvény azon célja, hogy a hatósági munka hatékonyságát javítsa az új rendszer, és legyen igazságosabb ennek finanszírozása is. Korábban ugyanis jórészt a húsipar befizetései fedezték az ellenőrzések költségeit, miközben a legtöbb vizsgálat a kiskereskedelemben zajlott.
− Melyik csoporttól érkezett a legtöbb befizetés?
− Ezt nehéz lenne megmondani, mivel hiába van több száz milliárdos árbevétele például egy kereskedelmi láncnak, a felügyeleti díjat csak az élelmiszerrel kapcsolatos tevékenységből származó árbevétel után kell megfizetni. A legtöbb kérdés egyébként ennek kiszámításával kapcsolatban érkezett. Például egy mezőgazdasági vállalkozás esetében attól függően változott a díj mértéke, hogy étkezési vagy takarmányozási célra értékesített-e gabonát.
− Mire lesz jó a bevallások adatainak segítségével felállított adatbázis?
− Sokkal hatékonyabb és célzottabb lehet a hatósági munka tervezéséhez használt kockázatbecslés, az ellenőrzési célok kiválasztása. Remélem, hogy ha megkapjuk az adóhatóságtól a használatarányos útdíjrendszer adatait, tovább javul a munkánk hatékonysága, mivel így sokkal teljesebb képet kaphatunk arról, hogy az élelmiszer-szállítmányok jelentős része hova megy az országban. További előny, hogy így csökkenthető a vállalkozások adminisztrációja, mivel nem kell majd bejelenteniük az importszállítmányok első betárolási helyét, és a cégek nem \"felejtik\" el a bejelentéseket. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések jelenleg is folynak, de szerintem nem lesz akadálya, hogy megkapjuk az adatokat, hiszen ez az adóhatóságnak is előnyös.
− Ezzel persze jelentősen javulnak a feketegazdaság és az áfacsalás elleni harc kilátásai is.
− Pontosan. A tavaly ősszel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon belül 17 fővel létrehozott Kiemelt Ügyek Igazgatósága már eddig is igen jelentős eredményeket ért el. A mostanáig befejeződött 160 ellenőrzés során mintegy 1387 tonnányi termékkel kapcsolatban intézkedett a hatóság − ez javarészt forgalomból kivonást és megsemmisítést jelent −, emellett 4 üzem működését függesztették fel azonnali hatállyal. Az ellenőrzések során 150 millió forint bírságot szabtak ki. Ráadásul a NAV adatai szerint mintegy 3 milliárd forintnyi áfával való visszaélést akadályoztak meg. Ebbe a jogosulatlan visszaigénylés mellett az áfafizetés mellőzését is beleszámolták. Szeretnénk az igazgatóság létszámát bővíteni, de egyelőre legfeljebb átcsoportosításra van lehetőség, új státusokra nincs.
− Hogyan hasznosul a felügyeleti díjból befolyt összeg?
− A tíz százaléka kötelezően fejlesztések finanszírozására megy. A fennmaradó hányad 40 százalékát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal fenntartására fordítjuk, 60 százaléka pedig a megyei kormányhivatalokhoz kerül, ez utóbbi felhasználásáról a közigazgatási tárca dönt. A felügyeleti díjat a nettó árbevétel után kell megfizetni, ezért inflációkövető a díj, és mivel a forgalmazásban lényegi eltérések − az ország élelmiszer-önellátó képessége miatt − nincs, ezért a bevétel is jól tervezhető, és fedezi majd a működés, az ellenőrzés és a fejlesztések költségeit.
− Milyen fejlesztéseket valósítanak meg a felügyeleti díjbevételből?
− Most elsősorban az informatikai fejlesztésekre koncentrál a NÉBIH: megkezdődött egy egységes, a teljes élelmiszerláncra és a kapcsolódó valamennyi tevékenységre kiterjedő rendszer kiépítése. A FELIR rendszerből bármikor és bármi lekérdezhető lesz az állategészségügytől és állatforgalmazástól a kiskereskedelemig bezárólag. Ehhez uniós forrást is sikerült elnyernie a NÉBIH-nek. Folyamatos a laborhálózat technikai fejlesztése, korszerűsítése is.
- A korábbi igazgatási szolgáltatási díjtábla átalakítása az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetését követően már tavaly megkezdődött. Most hol tart a folyamat?
− A munka javarészt befejeződött, a korábbi igazgatási szolgáltatási díjak kétharmadát már eltöröltük, vagy mérsékeltük az összegét. Jelenleg még két területet − a növényegészségügyet és talajvizsgálatot − érintően várható komolyabb átalakítás, beleértve az elavult díjtételek megszüntetését is. Az ezzel kapcsolatos rendeletek kidolgozását megkezdtük. Bízom benne, hogy szeptembertől már hatályosak lehetnek.
− Várható-e, hogy az elmúlt év tapasztalatai alapján módosítson a tárca a felügyeleti díjról szóló jogszabályon?
− Érdemben nem várható változás, mivel jól működik a rendszer. Legfeljebb a bevallás technikai része módosulhat az egyszerűbb adminisztráció érdekében.
− Tervez-e további egyszerűsítéseket a közigazgatási eljárásokban a minisztérium?
− Az élelmiszerlánc-ellenőrzésben már nincs túl sok mozgásterünk erre, a változások jelentős része megtörtént, épp a felügyeleti díj bevezetése volt az egyik legnagyobb előrelépés. Ugyanakkor az egyes engedélyezési eljárásoknál, például a vállalkozások bejelentése, épületengedélyezés terén még látunk lehetőséget az egyszerűsítésre. És amennyire az uniós szabályok engedik, a következő támogatási időszakhoz kapcsolódó eljárásokat szintén szeretnénk ügyfélbarátabbá tenni. Az idei jogalkotási tervünkben az erdőtörvény módosítása szerepel még. Emellett szeretnénk, ha a kormány mielőbb elfogadná a nemsokára társadalmi vitára bocsátott új, 10 éves élelmiszer-biztonsági stratégiát.
− Mik a stratégia főbb céljai, és ennek megfelelően mennyiben változna az élelmiszerlánc-felügyelet jelenlegi rendszere?
− Magyarország az élelmiszer-biztonság, és annak hatósági szabályozása, ellenőrzése terén már most is az európai élmezőnybe − véleményem szerint a top ötbe − tartozik. Azon országok, amelyek megelőznek minket, egyrészt szerencsésebbek, másrészt a miénknél jóval korszerűbb technológiát használnak az élelmiszerek előállításához. Nálunk is van néhány igazán jó technológiát használó üzem, azonban az ipar egészére, a kisebb vállalkozásokra nem ez a jellemző. Ezért lesz fontos prioritás az élelmiszer-ipari fejlesztések támogatása a következő, 2020-ig tartó támogatási időszakban, mert ez is javítja majd az élelmiszer-biztonságot, illetve a cégek értékesítési lehetőségeit.
A 2013−2022-ig szóló stratégia átfogó keretet ad az élelmiszer-ellenőrzés rendszerének, de komoly átalakításokat nem tervez a jelenlegihez képest, inkább annak hatékonyságát javítaná. Igazi tartalommal a végrehajtást segítő jogszabályok töltik majd meg, emellett a társadalmi vita során, és később, az uniós állat-egészségügyi rendelet módosításakor még változhat. Még inkább ügyfél- és fogyasztóbarátabbá tennénk az élelmiszer-ellenőrzés rendszerét, másrészt komoly figyelmet fordítanánk a feketegazdaság elleni fellépésre. Nélkülözhetetlen az oktatási rendszer korszerűsítése ezen a területen, valamint a központi, állami hatósági felügyelet esetleg még hiányzó elemeinek létrehozása. Az új élelmiszerek, technológiák megjelenése miatt indokolt a jelenleginél lényegesen többet költeni az élelmiszerekkel, ellenőrzésekkel kapcsolatos tudományos kutatásokra. Az egyes állatbetegségek mentesítési programjai szintén komolyan hozzájárulnak majd a biztonságosabb élelmiszer-ellátáshoz. A klasszikus sertéspestis alóli mentességet az elmúlt hetekben kaptuk meg, az Aujelszky-betegség, illetve a szarvasmarha-tbc alóli mentesség elismerését megkértük az Európai Bizottságtól, a feltett pluszkérdéseket is megválaszoltuk, így arra számítok, hogy év végéig mindkét esetben megkapjuk az elismerést. A sertések PRRS alóli, illetve a baromfifélék szalmonellamentesítési programja pedig jelenleg is zajlik.
− Mennyibe kerül majd az új stratégia megvalósítása?
− A tárca által készített eredeti kalkulációt visszautasította a kormány, ezért még át kell dolgozni, konkrét összeget jelenleg nem tudok mondani.
