Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar kormány egyensúlyvédelmi politikát folytat, mert nem fogadja el, hogy nemzetállami hatásköröket \"lopakodó módon\" közösségivé tegyenek az EU-ban. Magyarország nem egy új szabadságért harcol, hanem az egyensúlyt védi, a tisztázatlan közösségi−nemzetállami viszony ugyanis csak a nagyoknak jó, és kettős mércéhez vezet − mondta Orbán Viktor miniszterelnök a külképviselet-vezetői értekezleten. A kormányfő szerint Magyarországnak is számolnia kell azzal, hogy az eurózóna intézményesülése, egyre mélyebb gazdaságpolitikai integrációja a következő évek meghatározó folyamata lesz.
Hazánknak erőteljesen kell képviselnie Brüsszelben azt a gondolkodásmódot, amely szerint legitim dolog gazdaságpolitikai mozgásteret kivívniuk az eurózónához nem tartozó államoknak. Ellenkező esetben olyan gazdasági lépéseket kényszerítenek az országra, amelyek ellentétesek a magyar gazdaság érdekeivel. A kormány mai vitáinak nagy része a kabinet célzott intézkedéseivel függ össze − idézte Orbánt az MTI. Ugyanis míg a kormányzat szerint válság idején a célzott lépések vezetnek eredményre, addig a nyugatiak, különösen a Magyarországon működő nyugati cégek kifogásolják a szelektív, célzott és nem pedig normatív magyarországi lépéseket, így például a bank- és a telekommunikációs adót, mert szeretnék szétteríteni a rájuk kirótt terhet. E célzott lépések nélkül azonban a \"büdös életben\" nem jutunk ki a válságból − mondta Orbán, hozzátéve: ezt a politikát Brüsszelben is meg kell védeni.
Magyarországnak akkor kell érdemben megfontolnia az eurózóna-integrációt, ha az egy főre jutó magyar GDP elérte az euróövezeti tagállamok egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát − mondta Orbán, de megjegyezte: a következő évtizedben \"nem fenyegeti\" Magyarországot ez a dilemma.
