Mivel még a közigazgatási egyeztetése sem kezdődött meg az ABAK-irányelvet átültető jogszabálytervezetnek, így a piaci szereplőknek egyelőre várniuk kell az új szabályokra. Pedig az irányelv jelentős változásokat hoz az alternatív befektetésialap-kezelők (ABAK) tekintetében, ami igen tág kör: ABAK-nak minősülnek mindazon jogi személyek, akik az UCITS IV irányelv hatályán kívül eső, ún. alternatív befektetési alapot (ABA) kezelnek, függetlenül a kezelt ABA jogi formájától, befektetési stratégiájától (fedezeti alapok, magántőkealapok, kockázatitőke-alapok), és attól is, hogy az nyílt vagy pedig zárt végű-e.
Az irányelv legfontosabb újítása, hogy egységes \"európai útlevelet\" vezet be az ABAK részére, mégpedig kettőt is: egyet az ABA kezelésére, másikat az ABA forgalmazására. Így a letelepedése szerinti tagállam által kiadott engedély feljogosítja az ABAK-ot, hogy bármely tagállamban − külön engedély nélkül, csupán a szükséges bejelentéseket követően − ABA-t kezeljen, illetve forgalmazzon. Ezen útlevelet az indokolja, hogy az irányelv harmonizált követelményeket szab az ABAK engedélyezésére és felügyeletére, működésére, kockázat- és likviditáskezelésére, valamint az átláthatóságára, így a befektetők védelme szempontjából lényegében mindegy, hogy az ABAK mely tagállamból származik.
Kiemelendő, hogy az ABAK az útlevéllel a befektetési jegyeket kizárólag szakmai befektetők, azaz professzionális személyek részére forgalmazhatja, nem kizárt azonban, hogy az egyes tagállamok saját hatáskörben engedélyezzék a kisbefektetők részére történő forgalmazást, amelyhez további korlátozásokat írhatnak elő.
Az irányelv hatálya kiterjed az unión kívüli alapkezelőkre is, ha ABA-t forgalmaznak az unión belül vagy uniós ABA-t (azaz az unióban engedélyezett vagy ott székhellyel rendelkező ABA) kezelnek. Mindazonáltal a nem uniós alapkezelők egyelőre (várhatóan 2015-ig) nem jogosultak az európai útlevélre, így számukra külön engedély szükséges minden olyan tagállamban, amelyben tevékenységet kívánnak végezni.
Általánosságban elmondható, hogy az ABAK-irányelv olyan tőkepiaci intézményeket kísérel meg egy kalap alá vonni, melyek gazdaságilag eltérő szerepűek és amelyek eddig idehaza sem rendelkeztek egységes jogi, illetve egységes adózási háttérrel. Az iparági szereplők figyelme ezért a jogalkotóra irányul, hiszen ez az alkalom a kollektív vagyonkezelési rendszer teljes újragondolására nyit lehetőséget. Márpedig az irányelv sikeres átültetése valódi gazdasági előnyt is biztosíthat hazánknak, ha egy koherens és piacbarát megoldással versenyképes alternatívát tud felmutatni más tagállamok magántőkére és kockázati tőkére vonatkozó szabályaihoz képest.
Dr. Bajorfi Ákos ügyvéd, tőkepiaci és bank szakjogász
Noerr és Társai Ügyvédi Iroda
