Az állami cégek dolgozóinál számít a bérajánlás

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Közel három negyedéves egyeztetés végére került pont, miután több mint egy hónappal a megállapodás után tegnap a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aláírta az idei − igaz, számok nélküli − országos bérajánlást a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek képviselőivel. A tárcavezető szerint ezzel olyan ajánlás született a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), amelyet minden partner képes vállalni. A megállapodás rögzíti, az ágazati és helyi bértárgyalásokon arra kell törekedni, hogy 2013-ban éves szinten minden kereseti kategóriában biztosítsák a nettó keresetek reálértékének megőrzését, a béremelések pedig nem vezethetnek munkahelyek elvesztéséhez.

Az országos bérajánlásnak egyre inkább csak szimbolikus szerepe van az utóbbi években, a versenyszférában rendre attól eltérő mértékű béremeléseket tettek a munkaadók, az állami, közigazgatási szektorban pedig szintén inkább az állami akarat, mintsem az ajánlás teljesült − mondta a Napi Gazdaságnak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. A munkaadók leginkább akkor hivatkoztak a helyi tárgyalásokon a bérajánlásra, ha az annál magasabb dolgozói követeléseket szerették volna letörni. Az, hogy 2013-ban is van elfogadott bérajánlás, egyfajta gesztus a korlátozott érdekérvényesítő képességű szakszervezeteknek, nem valószínű, hogy választási évben eltérne tőle a kormány − Adler szerint azonban kérdéses, hogy mi lesz a választások után.

Az a munkáltató, amely tudott és akart is bért emelni, már megtette ezt korábban; igaz, a Volán-társaságok a helyi megállapodásokban az aláírás előtt is figyelembe vették az országos bérajánlást − hangsúlyozta lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Döntően a konföderációhoz tartozó vasutas, villamosenergia-ipari, illetve bányász dolgozók miatt került aláírás a megállapodásra, esetükben ugyanis nincs érdemi előrelépés az állami tulajdonú vállalatokkal folytatott bértárgyalásokon − véli Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Az érdekvédők bíznak abban, hogy az aláírást követően a MÁV-csoportnál tulajdonosi jogokat gyakorló fejlesztési tárcával is megszületik az egyezség, de a nyereséges MVM-csoport cégeinél is az aláírt országos bérajánlás hiányában maradt el eddig a megállapodás a 3,1 százalékos emelést kérő szakszervezetekkel. Egyéb ágazatokban azonban a két konföderáció vezetője nem látja jelét, hogy különösebb hatása lenne a keresetekre az ajánlásnak, zömmel azon cégeknél is megállapodtak az éves emelésekről, ahol a második félévben indul az üzleti év.

Palkovics szerint az aláírást megelőző VKF-konzultáción − amelyen a miniszter is részt vett − nem került szóba sem a munka törvénykönyve, sem az, hogy a 2014-es bértárgyalások kezdetét orientáló adó-, illetve költségvetési törvények mikorra várhatók − a szakszervezeti vezető ugyanakkor bizakodóbb a jövő évi tárgyalásokat illetően. A gazdasági folyamatok, illetve a kkv-k olcsó beruházási hitelhez jutása mellett megtakarítást jelentenek a munkahelyvédelmi akcióterv járulékkedvezményei is. Véleménye szerint ha elindul a gazdasági növekedés, \"muszáj\" lesz a bruttó 300 ezer forint alatt keresők bérét érdemben növelni, ennek elmaradása ugyanis beláthatatlan szociális következményekkel járna.