Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A privátbankok életét alapvetően megváltoztathatja a következő privátbanki ügyfélkör attitűdje − minden felmérés arról szól, hogy az irányítást átvevő új generációból lényegében teljességgel hiányzik a lojalitás, különösebb vívódás nélkül választanak majd új szolgáltatót a korábbi, akár évtizedes kapcsolatok helyett − vagyis az ügyfélmegtartás miatt is rendkívül fontossá válik az attraktivitás. Szerény reményt az adhat, hogy a most utódlást tervező privátbanki ügyfelek közül ma csak 41 százalék tervezi azt, hogy közvetlenül a következő generáció tagjainak adja tovább a vagyonkezelést − a Blochamps anyaga ezzel kapcsolatban egy amerikai tanulmányt idéz, amely szerint a privátbanki ügyfelek 76 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a következő generáció nem lenne képes a megörökölt vagyon kezelésére, s a megkérdezettek fele úgy gondolta, hogy gyermekeik számára csak teher lenne a megörökölt vagyon.
A következő generációnak történő vagyonátadás kapcsán Varga Szabolcs, a Gutmann Magyarország vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapító számára rendkívüli jelentőséggel bír, hogy gyermekei vitája ellenére egyben tartsa a céget. S bár az illetékmentes ajándékozás törvénybe foglalása nagyot lódított a vagyonátadás elfogadottságán, tömeges igény még nem mutatkozik a generációs cégátadás iránt. Szakértők szerint lehet, hogy szerencsésebb lett volna a magánalapítványi formát jobban kidolgozni, mivel az zökkenőmentesebbé tehette volna az utódok folyamatos pozícióba helyezését, ám a magyar szabályozás pont a legérdemibb pontokon korlátozza a magánalapítványok életét: az alapítványnak csak másodlagosan engedi üzleti tevékenység végzését, ráadásul kizárja az alapítói részesedést az alapítványi területről. Mihály Péter, a Crystal World Wide ügyvezető igazgatója kénytelen volt beismerni, hogy az ilyen szándékkal érkező ügyfeleknek inkább külföldi magánalapítvány alapítását javasolják − ott sokkal kifinomultabb, ügyfélbarátabb a rendszer.
