Nem lépnek a magyarok a korrupció ellen

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A magyarok 70 százaléka nem jelentené, ha korrupciót tapasztal, ami negatív csúcsot jelent Európában − derül ki a Transparency International (TI) globális korrupciós barométeréből. A magyarországi válaszadók a hétköznapjaikban is sok korrupciót tapasztalnak és az állam legmagasabb szintjein is magasnak gondolják azt, mégis kevesen tennének ellene: a tétlenség oka 41 százalék szerint, hogy nem bízik abban, történne valami az ügyben, 21 százalék pedig fél a bejelentés következményeitől. Mindez nem jelent azonban közömbösséget, a megkérdezettek 71 százaléka szerint a hétköznapi embereknek nagy szerepük van a jelenség megfékezésében − ez az arány magasabb az uniós átlagnál. A látszólagos ellentmondás oka Martin József Péter, a TI magyarországi ügyvezető igazgatója szerint a kirívóan alacsony közbizalom és az intézmények működésének alacsony hatásfoka.

A megkérdezettek 61 százaléka tartja úgy, hogy az elmúlt két évben nőtt a korrupció Magyarországon. A legkorruptabbnak a pártokat tartják, a sorban pedig az üzleti szektor, a parlament és a média következik. A mindennapos korrupció területén azonban az egészségügy vezet, Magyarországon − ahogy egész Európában − ezért az állami szolgáltatásért fizetnek a legtöbben kenőpénzt. Problémás az önkormányzati ügyintézés is, itt 100 magyarból 38 szerint fontos, 27 szerint pedig nélkülözhetetlen a személyes kapcsolat. A válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy egy cég vagy cégcsoport képes a kormányzati döntéseket nagymértékben vagy teljesen a saját érdekében a közjó rovására befolyásolni. Tudatosulni látszik tehát a közvéleményben az a jelenség, amelyet a szakirodalom state capture-nek, az állam foglyul ejtésének nevez.