Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Kúria közbenső ítéletében helybenhagyta az OTP ellen hozott első fokú ítéletet, ám élve a jogkörével, amely már a szerződéskötéskor is érvényben volt, úgy határozott, hogy az eredeti állapot helyreállítása helyett a szerződést semmissé tevő részt módosítja visszamenőleges hatállyal, így helyreállítva az eredeti szerződés érvényességét.
A bíróság a fogyasztóvédelmi szabályokat figyelembe véve döntött úgy − szembehelyezkedve például a legfőbb ügyész álláspontjával −, hogy az árfolyamrés igenis a szerződéshez tartozó költségelem. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a teljes hiteldíj mutató (THM) rendelet a devizahiteleknél kötelezően előírja, hogy a teljesítést forintban kell teljesíteni, úgy, hogy az átváltásnál − ha kétnemű, külön vételi és eladási árfolyam kerül alkalmazásra − a megadott napon érvényes devizaeladási árfolyamon kell a folyósítást és devizavételi árfolyamon a hiteltörlesztést számolni a THM meghatározásakor. Ezek alapján tehát az árfolyamrés szerepel a THM-számításban.
A bíróság szerint az adott szerződésben az kifogásolható, hogy a devizaközéptől történő eltérés mértékét − 2008 őszén − a bank a futamidő alatt módosította. Ezért a mostani döntés visszaállította az induláskor alkalmazott maximum 1 százalékos árfolyamrés mértékét a módosítás óta alkalmazott 2 százalékról. A bíróság szerint az árfolyamrés mértékét a szerződés kiindulásakor bele kellett volna venni a szerződésbe, s azt csak a jogszabályban meghatározott feltételek (az oklista) alapján módosíthatta volna a hitelintézet a jogszabályoknak megfelelő módon. Azt ugyanakkor nem vizsgálta a Kúria, hogy az OTP így járt-e el az adott kérdésben − ezt az új első fokú eljárásnak kell kiderítenie.
A mostani döntés egyedi, nem jogegységi döntés, ám az adott kérdésben, amiről a mostani döntés született, a bíróságok precedensként felhasználhatják majd − mondta a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a döntés utáni sajtótájékoztatón. Ugyancsak előremutató a jövőre nézve, hogy a Kúria élt a szabad mérlegelés jogával és érvénytelenség esetén nem az eredeti állapot visszaállításáról döntött − ami egyösszegű, azonnali esedékességgel járna −, hanem a szerződés adott pontjának módosításával orvosolja a problémát.
A bíróság kimondta, hogy az árfolyam változásával kapcsolatos esetleges terhekről, kockázatokról az ügyfél pontos tájékoztatást kapott a szerződéskötéskor. Azt is kimondták az ítélet indoklásában, hogy jogos volt a devizakonverzió alkalmazása, s hogy ennek költségei vannak, amelyet az ügyfélnek viselnie kell.
