Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A közelmúltban a kormány úgy módosította a tőkepiaci törvényt, hogy a jövőben kötvénykibocsátásra is jogosult lehet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA). A felhatalmazással a magyar betétbiztosítási piac biztonságosabbá válhat, hiszen a rendelet hatályba lépte után bekövetkező esetleges komolyabb csőd esetén − olyan szintű bedőlésnél, amely meghaladja az OBA kártalanítási vagyonát − egy újabb eszközhöz jut a szervezet, amely így a szűk határidőkön belül is megoldhatja a betétesek kifizetését. Az OBA kártalanítási vagyona a múlt év végén 76,6 milliárd forint volt azt követően, hogy a 2012-es induló 86,8 milliárdos állományból is ki kellett egészíteni a 23,5 milliárd forint értékű tavalyi befizetéseket ahhoz, hogy a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseinek kifizetett 33 milliárdos kártalanítást állni tudja az alap. (Fedezetelvonás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést egy magánszemély, mert a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettől a végelszámolás megkezdése előtt 4 milliárd forint jó hitel került át engedményezési megállapodással hat takarékhoz − közölte tegnap Kerényi János, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja.)
A takarékszövetkezeti példa rámutatott, hogy egy közepes hitelintézet bajba kerülése esetén is előfordulhat, hogy az OBA pótlólagos forrásbevonásra kényszerül. Az MNB ugyan jogosult arra, hogy kisegítse az alapot, ám az onnan kapott forrást a betétbiztosítási intézménynek három hónap múlva vissza kell fizetnie. Természetesen van mód arra, hogy az OBA rendkívüli befizetést rendeljen el a tagintézmények körében, ám ez a gyors egyszeri teher a jól működő hitelintézeteket sújtaná. Mindezek miatt − a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően − az OBA jogosult arra, hogy hitelfelvételből teremtsen kellő forrást a betétesek kártalanításához, illetve − a mostani felhatalmazással − már a hitelpiacnál rendre olcsóbb kötvénypiaci jelenlétre is van módja a szervezetnek.
Az Ecofin érdekes helyzetet teremtett azzal, hogy a múlt héten elfogadott bankszanálási direktíva kapcsán előirányozta, hogy a pénzintézeteknek tíz éven belül a fedezett betétek 0,8 százalékát kitevő alapot kell létrehozniuk tagállamonként. A dolog már csak azért is pikáns, mert közben az Európai Unió dolgozik a betétbiztosítási direktíván, ahol az előzetes tervek szerint 1 százalékos lesz az előírt díjmérték. (A hírek szerint előzetesen a bankszanálási területen is ezt tartalmazta a javaslat.) A pénzintézeteknek a mindkét feltételnek megfelelés érdekében mélyen a zsebükbe kell majd nyúlniuk. Magyarország legalább a betétbiztosítás terén \"jól áll\", hiszen az OBA miatt nem kell nulláról indulnia a betétbiztosításnak, \"csak\" a bankszanálás terén. Az OBA egyébként 0,6 ezrelékes díjat szed be a tagintézményektől évente.
